Na hlavný obsah

Több érdekvédelmi szervezet is a felsőoktatásra szánt források növelését kéri

A Munkáltatók Országos Uniójában tömörülő munkaadók az oktatási minisztérium, a Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség és az Egyetemi Hallgatói Tanács képviselte hallgatók felszólítják a pénzügyminisztériumot, hogy növelje az állami egyetemek számára az állami költségvetésből az elkövetkező évekre elkülönített támogatások összegét.

Michal Fedák
Foto: SITA

Ezt június 29-én, csütörtökön egy közös sajtótájékoztatón közölték, kifejtve, hogy szerintük a megfelelő mértékű megbecsülés kulcsfontosságú motiváló tényező lehet az iskolák számára minőségük javításában.

A felsőoktatási törvény 2022-ben elfogadott módosítása a felsőoktatás minőségét javító rendszerszintű intézkedések közé tartozott. A Munkáltatók Országos uniója (RÚZ) első alelnöke, Mário Lelovský szerint mindenekelőtt a felsőoktatási intézmények igazgatótanácsai működésének meghatározása és finanszírozásuk megváltoztatása, ezen belül egy új eszköz, az úgynevezett teljesítményszerződés bevezetése értékelhető pozitívan, amely a Szlovák Köztársaság helyreállítási tervének is meghatározó eleme. Ebből következően a költségvetésből kapott támogatás mértéke az egyes iskolák esetében az eddigi, törvényileg meghatározott feladataikat meghaladó „eredményeik” függvényében alakulna.

Jelenleg jogalkotási folyamatban van egy hosszú távú az egyetemi oktatást érintő, a 2023-as-2028-as időszakra vonatkozó oktatási, kutatási, fejlesztési, művészeti és egyéb alkotótevékenységet magába foglaló terv, amely a már említett teljesítményi szerződések bevezetésének egyik törvényi feltétele. Az oktatási minisztérium javasolja, hogy ezekre a teljesítményszerződésekre a forrásokat 10 százalékkal növeljék. Michal Fedák, az oktatási tárca államtitkára szerint, ha nem emelik meg teljes egészében az erre a célra szánt költségvetést, akkor azzal tovább mélyül majd a szlovák felsőoktatás alulfinanszírozottsága. Állítása szerint a pénzeszközök növelésének hiányában a rendszer összeomlik.

Fedák szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2019-es statisztikái szerint Szlovákia erre a célra az egy hallgatóra eső összeget, illetve a vásárlóerő-paritást figyelembe véve, az OECD-országok átlagának mindössze 68 százalékát áldozta.

„Mindeközben Csehország, ahova a legtöbb érettségiző távozik hazánkból, 96 százalékon teljesített” – tette hozzá.

Éppen ezen okból kifolyólag a RÚZ-ban tömörülő munkáltatók az oktatási minisztériummal, a Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökséggel (SAAVŠ) és az Egyetemi Hallgatói Tanáccsal (ŠRVŠ) közösen kérik, hogy növeljék az állami támogatásának százalékát, legalább az oktatási tárca által megkövetelt, a jelenlegi költségvetést és a tervezett béremeléseket, teljesítményszerződésenként 10 százalékkal meghaladó összegre, ami 67 millió eurót tenne ki.

A RÚZ azt javasolja, hogy a teljesítményszerződésekre összesen 20 százalékot fordítsanak, mégpedig 10 százalékot az egyetemek meglévő tervezett költségvetésén belül, további 10 százalékot pedig 2024-től emelve.

„Vagy motiváljuk a szlovák egyetemeket, hogy fokozatosan javítsák minőségüket, vagy egyenesen bezárhatjuk őket. Ugyanis tény, hogy minőségi egyetemek és jól felkészült diplomások nélkül országunkra nem vár szép jövő. Emiatt kulcsfontosságúnak tartjuk további szükséges reformok haladéktalan végrehajtását, és ezzel egyidejűleg a pénzügyi források növelését” – hangsúlyozta Lelovský.

„A felsőoktatási intézmények színvonalának emelése alatt a hallgatók elsősorban a komfortérzet növelését, felújított helyiségeket és tantermeket, hallgatóorientált szemléletet, korszerű berendezéseket, új, innovatív szakirányokat, illetve a szálláshelyek felújítását értik, mely követelmények egyike sem teljesíthető az anyagi források növelése nélkül” – magyarázta az ŠRVŠ elnöke, Zuzana Hozlárová. Kiemelte, számukra nem elég egy a felsőoktatás minőségének javításáról szóló formális nyilatkozat, hanem a változásokat a gyakorlatban is látni szeretnék.

„Ahhoz, hogy a szlovák egyetemek más országokéhoz hasonló színvonalúak legyenek, további rendszerszintű reformok végrehajtására van szükség. Az anyagi források növelése nélkül viszont jelentős elmozdulás a minőség irányába nehezen elképzelhető“ – tette hozzá Fedák.

Az egyetemek már alávetették magukat az oktatásminőség belső irányítása bevezetésének, és jelenleg is folyamatban az egyes iskolák belső minőségbiztosítási rendszereinek külső értékelése.

Fedák közölte, hogy a tervek szerint a jövő hét folyamán a miniszterelnökkel és a pénzügyminisztérium képviselőivel találkoznak.

(TASR)

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Otthon rovatban