Na hlavný obsah

Az orosz-ukrán háború módosítja majd az országok védelmi kiadásait

A jelenleg is zajló háború arra kényszeríti az államokat, hogy átértékeljék a biztonságpolitikájukat.

Foto: TASR

Bár Szlovákia az utóbbi években azon országok táborát erősíti, akik jelentősen megnövelték a katonai kiadásaikat, a védelemre azonban még így is csupán a bruttói hazai termék 1 százalékát költöttük. A NATO-béli kötelezettségvállalásainknak azonban kétszer ekkor támogatás jut. Vagyis annak ellenére, hogy a védelmi kiadásokban Európa élmezőnyében voltunk még mindig fele annyit költöttünk a védelmünkre, mint amennyi a NATO-vállalásaink értéke.

Az állam egy ideje már biztonságpolitikai változásokat szeretett volna eszközölni, ezt a folyamatot pedig valószínűleg felgyorsítja majd a szomszédban zajló háború. Az egyességnek azonban először a kormánypártok között kell megszületnie.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt üzenete, a kérdésben jelentős szerepe van az ország pénzügyi felelősével folytatott egyeztetéseknek. A biztonságpolitika átértékeléséről azonban már a koalíciós partnerek is szót ejtettek.

Karol Galek (SaS), a gazdasági minisztérium államtitkára úgy látja, Európának a jövőben jobban össze kell zárnia.

Az ellenzék szerint elsősorban arra kellene koncentrálni, hogy Szlovákia készen álljon az olaj és földgázszállítmányok esetleges korlátozására. A védelemi kérdések, valamint a katonai kiadások emelése kapcsán a Smer-SD egyenlőre tartózkodó, Marián Kéry, a parlament külügyi bizottságának vezetője azonban arról számolt be, foglalkoznak a kérdéssel, főként azután, hogy Németország utólag 100 milliárd eurót fordított a hadseregre, valamint megváltoztatja pacifista álláspontját.

„A biztonság és a külpolitika szempontjából sokkal fontosabb szerepet kellene játszania az Európai Uniónak”

– mutatott rá Kéry.

Az egykori pénzügyminiszter, Ivan Mikloš, aki a múltban az ukrán kormány tanácsadójaként is tevékenykedett, azt állítja, ha Szlovákia a bruttó hazai termék 2 százalékára emelné is a védelmi kiadások összegét, a jelenlegi helyzetben már nem biztos, hogy elegendő lenne.

„Nem vagyok benne biztos, hogy elégséges lesz. Az a két százalék, akár egy íratlan szabály, február 24-e előtt volt érvényes”

– mondta Mikloš.

Maroš Šefčovič, az Európai Biztosság alelnöke nem utasítja el egy közös európai hadsereg ötletét sem, amely a múltban már szóba került a NATO kiegészítéseként.

„Európának sokkal erősebb védelemmel kell rendelkeznie, valamint fel kell készülnie az efféle drámai eseményekre is, amelyek a határaink közelében zajlanak”

– hangsúlyozta Šefčovič.

Szlovákia ebben az évben a bruttó hazai termék közel 1,8 százalékát tervezi védelemre fordítani. A kiadások listáján a legnagyobb tételek között F16 típusú amerikai vadászgépek és katonai radarok vásárlása is szerepel.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Otthon rovatban