Na hlavný obsah

Ukrajna a háború kereszttüzében

Nem csillapodnak a kedélyek, az orosz csapatok már a fővárost ostromolják - a háború második napjának főbb eseményei.

Ukrajna a háború kereszttüzében
Emberek egy ház pincjében kialakított óvóhelyen Kijevben egy légiriadó alatt. Foto: TASR/AP

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pénteken a hajnali órákban közölte, hogy a harcokban 137 ukrán vesztette életét, köztük katonák és civilek egyaránt, további 316 személy pedig sérüléseket szenvedett. Azóta feltehetően az áldozatok és a sérültek száma is növekedett, pontos számot azonban egyelőre nem tudni.

Amit biztosan tudni lehet, hogy a Kígyó-szigetet védő 13 ukrán katona mind életét vesztette. A támadó fél hadihajója felszólította őket, hogy adják meg magukat, az ukrán katonák azonban ellenálltak. Zelenszkij kijelentette, hogy posztumusz mind a tizenhárman megkapják az Ukrajna Hőse kitüntetést bátorságukért.

Az ukrán hadsereg a Kijevtől nagyjából 80 kilométerre fekvő Ivankova település mellett csapott össze az orosz egységekkel. Az ukránok felrobbantották a helyi hidat, hogy lassítsák az oroszok előre nyomulását.

A támadás első napján az ukrán hadsereg hét repülőgépet, hét helikoptert, több mint 30 tankot és több mint 130 felfegyverzett harckocsit likvidált – közölte Olekszij Arestovič, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

Zelenszkij még az éjszaka folyamán általános mozgósítást hirdetett – a 18 és 60 év közti férfiak nem hagyhatják el az országot. Szintén az éjszaka találat ért egy 9 emeletes lakóházat Kijevben, többen is sérüléseket szenvedtek, mikor a ház kigyulladt. Az ukrán elnök azzal gyanúsítja Oroszországot, hogy szándékosan vesz célba civil létesítményeket. A Szumi térségben egy óvodát és menedékhelyet ért rakétatalálat. A fővárosban reggel légi riadót hirdettek, a hatóságok felszólították a lakosságot, hogy húzódjanak a hozzájuk legközelebbi menedékbe vagy maradjanak otthon. A helyiek Molotov-koktélokat gyártanak, a civil lakosság is fegyvert ragadt. Az éjszakát rengetegen a kijevi metróban töltötték. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szörnyűnek nevezte Kijev megtámadását.

„Városunk utoljára hasonlót 1942-ben élt át, amikor a náci Németország támadta meg”

– mondta a külügyminiszter.

A harc azonban nem csak a fővárosban kiélezett. Mariupol városa körül továbbra is szintén heves harcok zajlanak.

„Nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát védjük”

– mondta a város polgármestere, Vadim Bojcsenko.

A The Kyiv Independent az ukrán hadsereg közlésére hivatkozva azt írta péntek kora délután, hogy az ukránok több mint 1000 orosz katonát likvidáltak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is a nyugat segítségét kéri.

„Ukrajna egyedül maradt az orosz hadsereggel vívott harcban”

– jelentette ki.

Ezen kívül leszögezte azt is, hogy sem ő, sem pedig a családja nem hagyja el az országot.

„Ki az, aki kész velünk harcolni? Senkit sem látok. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek”

– fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint a szankciók, amelyeket a nyugat szabott ki Oroszországra, nem elégségesek.

„Ma reggel egyedül védjük az országunkat. A világ legnagyobb hatalommal bíró országai pedig a távolból nézik. Meggyőzték Oroszországot a szankciók? A fejem felett lévő égbolton nem ezt látom” – mondta pénteken Zelenszkij, aki később felszólította Vlagyimir Putyint, hogy üljön tárgyalóasztalhoz – jelentette a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség.

„Szeretnék még egyszer az Orosz Föderáció elnökéhez fordulni. Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, hogy megállítsuk a vérontást”

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök azt is mondta, hogy Európa még mindig megállíthatja Oroszország agresszióját, ha gyorsan cselekszik. Zelenszkij felszólított minden európait, akinek gyakorlata van a harcban, hogy aktívan vegyen részt Ukrajna védelmében.

Az ukrán Állami Nukleáris Ellenőrzési Felügyelőség közlése szerint megugrott a gamma sugárzás szintje a csernobili zónában – az atomerőmű területét csütörtökön vették hatalmuk alá az orosz katonák. A felügyelőség szerint a területen a nagy mennyiségű nehéz katonai felszerelés mozgatása verte fel a port, ezért észlelhető magasagg gamma sugárzás. Dana Drábová, a cseh Állami Atombiztonsági Hivatal vezetője a Denník N-nek adott tegnapi interjújában elmondta: nincs okunk tartani az 1986-os katasztrófa megismétlődésétől. A szakértő szerint Vlagyimír Putyin orosz elnök Csernobil elfoglalásával csak rá akar ijeszteni az emberekre.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Külföld rovatban