Šimečkát a posztra az Újítsuk meg Európát frakció jelölte. A 37 éves politikus a demokrácia és a jogállam védelmére kíván koncentrálni hivatali ideje alatt.
„Számomra ez óriási megtiszteltetés és kötelezettség is egyben. Nagyon szépen köszönöm az EP-képviselőknek, hogy ilyen relatív nagy számban támogattak, ez óriási felelősség. Leginkább pedig annak örülök, hogy mindez Szlovákia számára óriási siker”
– mondta Šimečka, akit a szavazás második körében 494 EP-képviselő támogatott szavazatával.
Michal Šimečka elmondta, örömmel tölti el, hogy az alelnöki pozícióból méginkább képviselni tudja a szlovák érdekeket. Úgy véli, ezzel a lehetőséggel Szlovákia mégjobban hallatni tudja majd a hangját.
„A prioritásokat még szét kell osztani az alelnökök között, erre a következő napokban sor kerülhet. Számomra hosszú ideje prioritás a demokrácia és a jogállam védelmének kérdése. Feltételezem, hogy alelnökként is hasonló területekkel foglalkozom majd”
– tette hozzá Šimečka.
Az Európai Parlament 14 alelnököt választott – 8 nőt és 6 férfit. Öt alelnöki szék jutott a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének, három-három helyet pedig az Európai Néppárt és az Újítsuk meg Európát frakció szerzett meg. Egy-egy alelnöki szék jutott az Európai Konzervatívok és Reformerek, a Zöldek, illetve az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőjének.
Šimečkát a második fordulóban választották meg, az első voksolás alkalmával csupán 326 szavazatot kapott – megválasztásától az első fordulóban 20 vokssal maradt le.
Beňová duplázik
A szerda délelőtti szavazáson a képviselők 487 szavazattal megújították Monika Beňová (SMER-SD) kvesztori pozícióját. Beňová a tisztséget 2019 júliusa óta tölti be a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének színeiben. Az EP összesen öt kvesztort választ két és fél éves mandátummal.
Magyarország kiszorult
Járóka Lívia (Fidesz) 2019-ben az Európai Néppárt jelöltjeként lett az EP egyik alelnöke. Az aktuális választáson függetlenként indult, egyedüli magyar jelöltként. A keddi szavazás első körében Járóka kapta a legkevesebb voksot a 18 jelölt közül. A második forduló előtt a Fidesz EP-delegációja közleményében tudatta: „Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalép az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek jelöltjének javára.” A szavazás második körében Zile elegendő voksot kapott, így a lett politikus is az alelnökök sorát gyarapítja.
2009 óta magyarországi politikusok sora folyamatosan helyet kapott a EP alelnökei között. Az elmúlt időszakban Járóka Lívián kívül Dobrev Klára (DK) is működött EP-alelnökként. Dobrev azonban korábban jelezte, hogy nem kívánja megújítani mandátumát.
Sassoli halálának semmi köze a választáshoz
David Sassoli, az EP korábbi elnöke január 11-én vesztette életét. Bár a képviselőket 5 évre választják meg az Európai Parlamentben, két és fél év elteltével a képviselőknek lehetőségük van felülvizsgálni a vezetőséget. Az ötéves mandátum felénél így ismételten szavaznak az EP elnökéről és alelnökeiről, a kvesztorokról, illetve megállapodnak a főtitkár személyéről is.
Kedden a 43 éves máltai jogászt, Roberta Metsolát választották meg David Sassoli utódjának. Erről bővebben korábban már beszámoltunk – vonatkozó cikkünk IDE KATTINTVA elérhető.
