A lépést követően azonnal békefenntartó alakulatok elindítását hagyta jóvá a lázadók által ellenőrzött területekre, de nagyon korán nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az alakulatok is a támadásra felvonuló orosz csapattestek részei. Az orosz elnök lépését nemzetközi tiltakozás és ellenállás követte. Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról.
Bár több európai ország vezetője is találkozott az orosz elnökkel, sőt egy pillanatara úgy tűnt, hogy Emmanuel Macron francia államfő közvetítésével mégis van esély a feszültség enyhítésére, kedden az Egyesült Államok külügyminisztere szerint már nem volt értelme az orosz kollegájával, Szergej Lavrovval való találkozásnak.
A csütörtök reggel indított inváziót a szakadár köztársaságokból indított, többnapos, mind hevesebb ágyúzás előzte meg, akkor még úgy tűnt, a konfliktus továbbra is Ukrajna keleti részére korlátozódik majd.
A februér 24-én indított offenzívát az orosz tüzérség rakétatüzérsége, valamint feltételezhetően az orosz fekete-tengeri flotta egységeiről indított Kalibr típusú cirkálórakétáinak csapása vezette be, ami az ukrán elnök bevallása szerint az ország katonai infrastruktúrájának radarberendezéseit, valamint több katonai raktárat is elpusztított. Bár az orosz fél többször is kihangsúlyozta, hogy csakis katonai célpontokat támadott, a világsajtót már körbejárták a támadások során súlyosan megsérült, vegy szörnyethalt civilek.
Oroszország lezárta légterét az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén, az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége az ukrán légtér elkerülésére szólított fel, az Ukrán légtér pedig teljesen kiürült.
A NATO válságtanácskozást hívott össze. „Ez egy súlyos pillanat Európa biztonsága szempontjából” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján. „Olyan háború kezdődött el Európában, amiről az emberek többsége azt gondolta, hogy már csak a történelemben létezik“ – jelentette ki Stoltenberg.
Az orosz bombázásoknak és a rakétatüznek mostanra legkevesebb húsz áldozata van, de Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint akár több mint negyven ukrán állampolgár is életét veszthette.
Mindeközben Kijevben a város több pontján is elkezdte gyülekezni az önkéntesek, Ukrajna pedig megszakította a diplomáciai kapcsolatait Moszkvával, valamint arra kérte Törökországot, hogy zárja le a Fekete-tenger átjáróit az orosz hajók előtt.
Szlovákia és Magyarország megerősítette keleti határainak védelmét, a magyar fegyveres erők helikopterei már keddtől elkezdték járőrözéssel ellenőrizni az ukrán határt. Mindkét ország nagyszámú menekült érkezésére számít.
Kijevben már a reggeli órákban kilométeres kocsisorok alakultak ki, ahogy a város lakossága kezdte elhagyni a fővárost. A lakosok félelme nem alaptalan, mert csütörtök dél körül az ukrán vezetés is elismerte, hogy az orosz alakulatok elfoglaltak egy repteret Hosztonov (Hostomel‘) település mellett. A település alig 15 percre van Kijevtől.
Az ukrán fegyveres erők közben visszaverték az orosz támadást a Luhanszk megyei Scsasztyaban, de más településen is heves összecsapások voltak. Az ukrán hadsereg a délelőtti harc során „legalább ötven ellenséget likvidált“ és haditechnikai eszközöket semmisített meg. Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Valerij Zaluzsnij pedig közösségi oldalán arról számolt be, hogy a Csernyihiv régióban (Ukrajna északi részeben) sikerült feltartóztatni a betörő orosz erőket. Harkovban és Mariupol térségében szintén komoly összecsapásokról adtak hírt.
