A német közgazdászok és a gazdasági intézetek az orosz-ukrán háború, valamint a tartós ellátási problémák következtében kénytelenek voltak módosítani az előrejelzéseiket. Annak ellenére, hogy az intézmények legújabb prognózisa némi romlást mutat, még mindig jóval több optimizmussal kecsegtet, mint a kormány független gazdasági tanácsadóinak legutóbbi előrejelzései, amelyek szerint a bruttó hazai termék alig haladja majd meg a 2 százalékot.
„Az intézet a bruttó hazai terméket tekintve idén összesen 2,7 százalékos, jövőre pedig 3,1 százalékos növekedésre számít. A következő évben a német gazdaság kapacitás-kihasználását a túlterhelés jellemzi majd. A kérdésben az új ipari megrendelések magas száma és a fogyasztás felzárkóztatása is kulcsfontosságú szerepet töltenek majd be”
– véli Stefan Kooths, a Kiel Világgazdasági Intézet alelnöke.
Az intézetek által kiadott közös nyilatkozat arra is figyelmeztet, hogy az Oroszországból érkező földgáz- és kőolajszállítmányok hirtelen leállítása idén nem egész 2 százalékosra korlátozná a bruttó hazai termék növekedését, jövőre pedig akár recesszióba is kerülhet az ország.
„A gazdasági előrejelzést tekintve az Oroszországból érkező szállítmányok leállítása természetesen különleges kockázatot jelent, emiatt az intézetek több lehetséges forgatókönyvet is számításba vettek, amelyek főként azon alapulnak, hogy a szállítmányok azonnal leállhatnak bármelyik fél döntése következtében. Ebben az esetben a német gazdaság a 2023-as évben komoly recesszióval nézhet szembe”
– magyarázta Kooths.
A gazdasági intézetek figyelmeztették a politikusokat, legyenek óvatosak a háztartásoknak és az iparnak szánt segélycsomagok tervezése kapcsán. Arra is rámutattak, hogy az intézkedések, amelyek célja, hogy enyhítsék a magas energiaárak a lakosság, valamint a cégek jövőjére gyakorolt negatív hatását, tovább emelhetik az inflációt, amely már most is bőven 6 százalék felett van.
A legjelentősebb gazdasági intézetek évente kétszer, tavasszal és ősszel készítenek egy a mostanihoz hasonló beszámolót.
