Na hlavný obsah

Ukrajnának helye van az EU-ban, a gyorsított felvételi eljárás kapcsán azonban nincs egyetértés

Ukrajnának helye van az EU-ban, a balti államok, Lengyelország és Szlovákia által kérvényezett gyorsított bővítési eljárás alkalmazása kapcsán azonban nem sikerül közös nevezőre jutniuk - jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök péntek reggel az európai uniós országok vezetőinek informális csúcstalálkozója első napja után. 

Ukrajnának helye van az EU-ban, a gyorsított felvételi eljárás kapcsán azonban nincs egyetértés
Kaja Kallas Foto: TASR/AP

Második napja zajlik az európai uniós országok vezetőinek informális csúcstalálkozója a franciaországi Versailles-ban, amely központi témája az EU egységes válasza az Ukrajnát súlytó orosz agresszióra. A péntek hajnalban kiadott nyilatkozatban a tagországok állam- és kormányfői leszögezték, készek a továbbiakban is humanitárius, egészségügyi és pénzügyi támogatást nyújtani az Ukrajnából menekülőknek, valamint az őket befogadó országoknak. Amellett, hogy mindannyian elítélik Oroszországot a támadás miatt, eltökéltek, hogy a háború végeztével támogatást nyújtanak majd a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.

Ukrajna EU-csatlakozását illetően azonban nem volt teljes az összhang. A tagállamok vezetői megerősítették, hogy az ország „az európai családhoz tartozik”, a gyorsított bővítési eljárással azonban nem mindenki értett egyet.

„Nem szerettek volna gyorsított eljárási folyamatot indítani, amikor Ukrajnában háború dúl, és az emberek képtelenek mással foglalkozni”

– magyarázta Kaja Kallas.

Észtország miniszterelnöke, majd hozzátette, jelentős előrelépés, hogy az Európai Tanács elismerte Ukrajna európai ambícióit.

Eduard Heger kormányfő, aki Szlovákia képviseletében vett részt a csúcstalálkozón, egy listát is átadott Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amely további Oroszország elleni szankciókat tartalmaz. Szlovákia szerint az Európai Uniónak többek között nem szabadna engedélyeznie a rubelben történő nemzetközi tranzakciók lebonyolítását, meg kellene tiltania az állami nyugdíjalapoknak az orosz vagyon birtoklását, valamint minden orosz és fehérorosz bankot ki kellene zárni a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. A csúcstalálkozó második napjának fő témái az Európai Unió biztonságának megerősítése, valamint az Oroszországtól való energetikai függés csökkentése voltak.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára ma a törökországi Antalyában megrendezett diplomáciai fórumon ismételten azt hangsúlyozta, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem engedheti meg, hogy az Ukrajna ellen irányuló orosz invázió egy háborúba torkolljon Moszkva és a szövetségesek között.

Eközben Vladimir Putyin orosz elnök Aljaxandra Lukasenka fehérorosz elnökkel tárgyalt Moszkvában. Putyin elsősorban arról számolt be legfontosabb parnerének, hogy az orosz-ukrán tárgyalások kapcsán „pozitív elmozdulás” történt, a felek pedig „szinte minden nap” tárgyalnak. A Kreml vezetője reagált a nyugati országok szankcióira is, amelyeknek szerinte pozitív hatása lesz, mivel így az ország gazdasági és technológiai függetlenségének megerősítésére koncentrálnak majd.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Külföld rovatban