Na hlavný obsah

Stoltenberg: Az orosz-ukrán konfliktus nem terjedhet át más országokra

A nyugati országok vezetői továbbra is próbálnak megoldást találni az Ukrajnát súlytó orosz agresszió visszaszorításra.

Stoltenberg: Az orosz-ukrán konfliktus nem terjedhet át más országokra
Jens Stoltenberg NATO főtitkára (b) és Antony Blinken az Egyesült Államok külügyminisztere (j). Foto: TASR/AP

Eduard Heger kormányfő hétfő este utazott el a V4-ek és a brit kormányfő, Boris Johson közös csúcstalálkozójára, amely kedden vette kezdetét Londonban. Heger a találkozó végeztével arról számolt be, hogy a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú az Oroszországtól való energetikai függés csökkentése, valamint a keleti határ megerősítése. A négyszemközti tárgyalás fő témája szintén az orosz-ukrán háború volt.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden arról számolt be, hogy hiteles információkkal rendelkeznek annak kapcsán, hogy Oroszország Ukrajnában civileket vett célba. Továbbá hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy az orosz-ukrán konfliktus ne terjedjen át más országokra is.

„Felelősek vagyunk azért, hogy ez a konfliktus ne mélyüljön tovább és ne lépje át Ukrajna határait“

– jelentette ki Stoltenberg Egil Levits lett elnökkel közös sajtótájékoztatóján.
 

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetője megismételte, hogy a NATO a szövetséges területek minden egyes négyzetcentiméterét meg fogja védeni. Szerinte az orosz invázió óriási szenvedést okoz és pusztító humanitárius következményekkel jár.

Míg Stoltenberg Lettországban tartózkodott, Antony Blinken amerikai külügyminiszter Észtországba látogatott, ahol az ukrajnai helyzet alakulásáról tárgyalt az ország vezetőivel.

Blinken az észt kormányfővel, Kaja Kallasszal közös sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, az európai országoknak függetlenednie kell az orosz energiaellátástól, ugyanis Moszkva fegyverként használja azt. Kallas szerint Oroszországot és Fehéroroszországot teljesen el kellene vágni a nemzetközi SWIFT-rendszertől, valamint a kriptovalutához való hozzáféréstől. Az észt kormányfő szerint a szankcióknak csupán akkor lehet hatása, ha Oroszországot teljesen izolálják a „szabad világtól”.

Eközben az Európai Bizottság újabb szankciós csomagot készít elő, amely Oroszország mellett Fehéroroszországot is érinti majd. A megszorítások további politikusokat és oligarchákat, de három fehérorosz bankot is nehézségek elé állíthatnak. A szankciók között várhatóan szerepel majd a Kallas által is említett kriptovaluta felhasználásának korlátozása is. 

A bizottság illetékesei kedden az Európai Parlament képviselői előtt megvédték azt a mind a 27 tagállamot érintő döntést is, amely megtiltja az orosz állami média működését ez euroblokkban. Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elutasítja, hogy az orosz Sputnik ügynökség és a Russia Today televízió betiltása veszélyeztetné az Európai Unió információs szabadságát. Borrell szerint a Moszkva irányítása alatt álló médiumok részei Vlagyimir Putyin orosz elnök „olajozottan működő propagandagépezetének“, így a tilalom célja a Kreml által vezetett információs háború korlátozása.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Külföld rovatban