A megvezetés formája változatos, olykor még a legmegfontoltabbakat is kifoszthatják. A csalók több oldalról is biztosítják magukat, a nyomozati szálak legtöbbször külföldre vezetnek a bűnözők után, ahol már sokkal nehezebben lehet felderíteni a csalók kilétét és még az is a bűnözők kezére játszik, hogy az átvert emberek rettentően szégyellik, hogy behúzták őket a csőbe és nem tesznek inkább feljelentést, bármennyit is vesztettek.
Ha mindez nem lenne elég, a rendőrség az ilyen ügyek felderítésekor figyelembe veszi az áldozat óvatos hozzáállásának mértékét, vagyis inkább annak hiányát. A szlovák szakzsargon ezt miera opatrnostinak hívja, ami annyit tesz, hogy ha az átvert áldozat nem járt el körültekintően a pénzügyi ügylet során, amivel később átverték, vagyis nem nézte meg, hogy milyen céggel van dolga, kinek is utalna pénzt, vagy kivel osztott meg bizalmas banki adatokat, akkor a rendőrség bár felveszi a feljelentést, de elutasítja azt.
Hasonlóképpen járnak el a bankok is. Ha felelőtlenül, óvatlanul megadjuk adatainkat idegeneknek akkor csak magunkra vethetünk.
