Bár Szlovákia az utóbbi években azon országok táborát erősíti, akik jelentősen megnövelték a katonai kiadásaikat, a védelemre azonban még így is csupán a bruttói hazai termék 1 százalékát költöttük. A NATO-béli kötelezettségvállalásainknak azonban kétszer ekkor támogatás jut. Vagyis annak ellenére, hogy a védelmi kiadásokban Európa élmezőnyében voltunk még mindig fele annyit költöttünk a védelmünkre, mint amennyi a NATO-vállalásaink értéke.
Az állam egy ideje már biztonságpolitikai változásokat szeretett volna eszközölni, ezt a folyamatot pedig valószínűleg felgyorsítja majd a szomszédban zajló háború. Az egyességnek azonban először a kormánypártok között kell megszületnie.
Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt üzenete, a kérdésben jelentős szerepe van az ország pénzügyi felelősével folytatott egyeztetéseknek. A biztonságpolitika átértékeléséről azonban már a koalíciós partnerek is szót ejtettek.
Karol Galek (SaS), a gazdasági minisztérium államtitkára úgy látja, Európának a jövőben jobban össze kell zárnia.
Az ellenzék szerint elsősorban arra kellene koncentrálni, hogy Szlovákia készen álljon az olaj és földgázszállítmányok esetleges korlátozására. A védelemi kérdések, valamint a katonai kiadások emelése kapcsán a Smer-SD egyenlőre tartózkodó, Marián Kéry, a parlament külügyi bizottságának vezetője azonban arról számolt be, foglalkoznak a kérdéssel, főként azután, hogy Németország utólag 100 milliárd eurót fordított a hadseregre, valamint megváltoztatja pacifista álláspontját.
„A biztonság és a külpolitika szempontjából sokkal fontosabb szerepet kellene játszania az Európai Uniónak”
– mutatott rá Kéry.
Az egykori pénzügyminiszter, Ivan Mikloš, aki a múltban az ukrán kormány tanácsadójaként is tevékenykedett, azt állítja, ha Szlovákia a bruttó hazai termék 2 százalékára emelné is a védelmi kiadások összegét, a jelenlegi helyzetben már nem biztos, hogy elegendő lenne.
„Nem vagyok benne biztos, hogy elégséges lesz. Az a két százalék, akár egy íratlan szabály, február 24-e előtt volt érvényes”
– mondta Mikloš.
Maroš Šefčovič, az Európai Biztosság alelnöke nem utasítja el egy közös európai hadsereg ötletét sem, amely a múltban már szóba került a NATO kiegészítéseként.
„Európának sokkal erősebb védelemmel kell rendelkeznie, valamint fel kell készülnie az efféle drámai eseményekre is, amelyek a határaink közelében zajlanak”
– hangsúlyozta Šefčovič.
Szlovákia ebben az évben a bruttó hazai termék közel 1,8 százalékát tervezi védelemre fordítani. A kiadások listáján a legnagyobb tételek között F16 típusú amerikai vadászgépek és katonai radarok vásárlása is szerepel.
