A magyar emberekre nézve a háború aggasztó és veszélyes, a világháború veszélye „nem irodalmi túlzás” –
jelentette ki a Orbán Viktor.
Miután egyre újabb és nagyobb teljesítményű pusztító eszközök bevetéséről hoznak döntéseket és a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére, ezért meggyőződése, hogy a világháború veszélye „nem irodalmi túlzás”.
Finnország és Svédország NATO-n belüli szerepvállalásáról és arról milyen mértékben terjesztené ki ezen két ország tagsága az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének védőernyőjét ezúttal sem beszélt a miniszterelnök. Így az úgynevezett „békepárt” – Törökország és Magyarország – orosz kapcsolatairól és függőségéről sem nyilatkozott.
Ahogy arról sem, hogy 120 ország vezetői kaptak meghívást a nemrég zajlott, a demokráciák megerősítését és az autokráciák erősödésének megfékezését taglaló, úgynevezett demokrácia csúcstalálkozóra, míg Magyarország ebből a fórumból is kimaradt, ugyanis meg sem hívták.
A találkozót ahol Zuzana Čaputová is felszólalt, az egyik legfontosabb külpolitikai kezdeményezésként tartják számon az Egyesült Államokban. Három amerikai tisztviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy a két NATO-szövetséges elutasítása is azt mutatja, hogy Magyarországon és Törökországban egyre aggasztóbb a demokratikus visszalépés mértéke.
A magyar kormányfő továbbra is a háború egyre véresebb és brutálisabb voltáról beszélt, majd úgy folytatta, hogy a béke mellé álló európai országok és vezetők száma egyáltalán nem növekszik szerinte. Orbán Viktor értelmezésében az Ukrajnát nem támogató országok állnak a béke oldalán, míg a szabadáságáért küzdő országot segítők a háború pártiak, mintha nem Oroszország lenne az agresszor.
Ezt a véleményét a magyar kormánymédia a háború megkezdése óta folyamatosan ismételgeti, mindeközben Magyarország közvetetten anyagilag is gyarapodhat a háborúból – a német fegyvergyártó cégeken keresztül – és továbbra is blokkol minden Oroszországot lényegesen súlytó megszorítást, ezzel tagadhatatlanul kiállva Oroszország és intervenciója mellett, mindeközben széthúzást gerjeszt a NATO-n belül. Ez legutóbb olyan módon befolyásolta a háború menetét, hogy az ukrán őszi offenzíváról az ukrán fél inkább nem egyeztetett a NATO-partnerekkel, félve attól, hogy az információk kiszivároghatnak. A magyar diplomácia információszivárgásáról több magyar oknyomozó portál is foglalkozott már.
