A mai Tabánt a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Nap-hegy határolja, tehát a három budai magaslat közti területet jelenti, ami az I. kerület egy jelentős része, de hozzá tartoznak még a Gellért-hegy északi utcái, továbbá a Nap-hegy déli része is. Nyugatról a Déli pályaudvar, északról a Víziváros és a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna határolja. A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült, magyarosodott Tabánra.
A podcastből kiderül:
- mi késztette Szabó Zoltán Attilát e könyv megírására,
- a Tabán mennyire történelem, és mennyire jelen,
- milyen nemzetiségű emberek éltek ezen a területen, s ez a sokszínűség milyen pozitívumokat és negatívumokat eredményezett,
- hogyan indult a Csap utca 1. alatt lakott Zórád Ernő grafikus és Krúdy Gyula író munkakapcsolata,
- mi köze van a Zsolt utca 7. alatt lakott Aba-Novák Vilmos festőművésznek az egykori Dobozgyárhoz,
- miért volt rejtélyes helyszín a Dézsmaház, amely most Czakó Kert néven működik,
- melyek azok a vendéglők, amelyek próbálják megidézni vagy újraértelmezni a régi Tabán ízeit és világát,
- melyik vendéglőnek állít emléket a szerző A boldogság üres bablevese című prózájával,
- mi mindenről nevezetes a Czakó utcai focipálya,
- hol volt a magyar blueszene szülőhelye,
- melyik az a terület, amelyik a Locomotiv GT-t a Gyere, gyere ki a hegyoldalba című dal megírására ihlette,
- Tabán miért „a béke szigete”,
- mi a jelentősége a Horváth-kertben egykoron működött Budai Színkörnek,
- és milyen látnivalók vannak az örökzöld slágerben is megénekelt helyszínen,
- milyen problémákat okozott az Ördög-árok,
- a szerző futó találkozása Ottlik Géza íróval, és személyes kapcsolata Gerevich Aladárral,
- ki az az omegás zenész, aki hiányzik a környékről, mert mindenki ismerte, és ő is ismert szinte mindenkit,
- kikkel, mely hírességekkel találkozhatunk manapság a Tabán kávézóiban, éttermeiben, például a Dérynében.
Szabó Zoltán Attila irodalmárral, A Tabán a világ közepe című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett.
