Miközben az aktivitási ráta is magasabb a megszokottnál, vagyis eleve sokan dolgoznak, a szabadon elérhető munkavállalók száma mélyponton van. Targoncástól a könyvvizsgálóig: munkakörök tömkelege betöltetlen az Unióban, hosszan sorolhatók a hiányszakmák. Ráadásul a demográfiai trendek is a munkaerőhiány fokozódását vetítik előre.
Kiutat jelenthet a külföldiek munkavállalása, amire máris egyre több példát látunk a térségünkben, azonban ez egyebek mellett a bevándorlókkal szembeni ellenséges hangulat miatt sokszor akadályokba ütközik.
Pedig „bevándorlás nélkül – mondja interjúalanyom – a gyorsan öregedő társadalmakban hamarosan fenntarthatatlan lesz a jólét eddig megszokott szintje.“ Ettől persze még kérdés, a beáramló külföldi munkavállalók, főként a harmadik világból érkezettek, képesek-e betölteni az űrt, milyen az ideérkezők szakmastruktúrája és hogy legyen szó akár vendégmunkásokról, akár menekültekről vagy gazdasági bevándorlókról, integrációjuk mekkora kihívást jelent, milyen társadalmi feszültségekhez vezethet.