Mindig vonzotta a színház, a színpad, a tánc, a zene. Vágyott oda, de nem hitte el maga sem, hogy egyszer majd úgy táncolhat, úgy állhat a színpadon, hogy elhiggye van számára hely. Óriási munka van amögött, hogy Mónika ma az legyen, aki.Táncolt a frissen alakult Ifjú Szivekben, és igazán különleges életet tudhat a magáénak hatalmas élettapasztalattal. Mónikával nem volt nehéz egymásra hangolódni. Bár elmondása szerint nincs benne tanító szándék, nem akar pedagógus lenni, mégis azt gondolom, hogy a története, hogy ki is ő, sokunk számára lehet példaértékű, tanulságos.
Egyebek mellett az „önmegmunkálásról“ is szó lesz, de a mai adásban továbbá hallhatnak a következőkről:
- Hogyan határoz meg a gyermekkorunk?
- Terhek, amiket cipelünk, de hogyan szabaduljunk meg tőlük
- Mi van akkor, ha valahogy sose vagyunk pont annyi évesek, amennyinek valaki szerint lennünk kellene, vagy olyanok, amilyenek mások szerint kellene lennünk?
- Szülés utáni seb sok-sok évvel későbbi gyógyítása lelkileg és testileg
- Mit jelent Mónika számára a női lét?
