Sokan kifejezetten kerülik a híreket, az eléjük tálalt információk hitelességét pedig megkérdőjelezik. Sarkítva és nagyvonalakban erről tanúskodik az oxfordi egyetemen működő Reuters Intézet éves jelentése a médiatrendekről, amely egyben 46 országra kiterjedő felmérés is a sajtóba vetett bizalom mértékéről.
A felmérés szerint sokkal kisebb a bizalom média tartalmai iránt mint valaha. Ez köszönhető annak, hogy teljesen megváltoztak a tartalomfogyasztási szokások. A hírek elsődleges tere mára az internet lett, ahol állandó probléma, hogy a hiteles információközlésnek keresztbe tesznek a dezinformációs források. Az álhírek ártalmasságát a koronavírus-világjárványnak és az orosz-ukrán háborúnak köszönhetően tapasztalta meg az emberiség nagy része az elmúlt két évben.
A világban zajló történések az egyik magyarázat arra, hogy az emberek tömegével menekül a hírek elől. Sokan pszichikailag rosszul viselik az információáradatot, és elszeretnék kerülni azokat a konfliktusokat amiket hírek és a különböző sarkos vélemények generálnak.
A negatív trendek nagyon jól megfigyelhetőek Szlovákiában, ahol 26 százalékon áll a sajtó bizalmi indexe, amivel az Egyesült Államokkal közösen a lista utolsó helyén kullognak. Csaknem minden második megkérdezett érdektelen a hírek iránt, és csak legfeljebb minden negyedik ad hitelt a sajtónak.
A válaszadók 16 százaléka gondolja, hogy a sajtótermékek függetlenek a politikától, és csak 15 százaléknyian gondolják azt, hogy a gazdasági szereplők befolyásolják a tartalmat. A magas bizalmatlanság annak is betudható, hogy a szlovák politikai élet néhány szereplőinek a retorikájában elengedhetetlen a sajtó folyamatos támadása és az újságírói munka kriminalizálása.