Isten nem vet kockát, tudjuk Einstein óta, ám azt nem állíthatjuk, hogy a teremtéstől vagy inkább a természettől idegen lenne a kirakós játék. Közelebbről nézve tulajdonképpen amolyan puzzle-ként is felfogható a körülöttünk lévő világ, a maga ismétlődő formáival, az evolúció rengeteg térkitöltő mintázatot hozott létre, amellyel hézagok nélkül képesek kitölteni a rendelkezésre álló teret.
Nos, magyar kutatóknak oxfordi kollégákkal közösen most sikerült egy új geometriai formaosztályt felfedezniük, amely áttörést hozhat a biológiai formák leírásában. Ezek az úgynevezett lágy cellák, amelyek magyarázhatják a biológiai szövetek geometriáját, számos helyen megtalálhatók a természetben, a csigáspolipoktól az izomsejtekig.
Domokos Gábor építészmérnököt, alkalmazott matematikust, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének professzorát, a világhírű Gömböc egyik feltalálóját, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a BME Morfodinamika Kutatócsoportjának vezetőjét és Regős Krisztinát, a kutatócsoport tagját, a BME doktoranduszát Rácz Vince kérdezte.
