Nyolcvan éve magyar zsidók százezreit pusztították el haláltáborokban, a magyarországi holokauszt azonban nem a gázkamrákkal kezdődött, a zsidóság módszeres, államilag végrehajtott megkülönböztetése és üldözése, majd mintegy 600 ezer magyar zsidó megsemmisítése nem volt minden előzmények nélkül való.
Már az első világháború végén megkezdődött az a folyamat, amely elvezetett az első deportálásokhoz, amelyek már jóval a német megszállás és a nyilas rémuralom előtt, 1941 nyarán megtörténtek, amikor idegennek tekintett magyar zsidókat szállítottak a magyar haderő által megszállt szovjet területekre, ahol túlnyomó többségüket a német különleges osztagok meggyilkolták.
A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás ily módon a magyar holokauszt nyitányának, egyfajta főpróbájának is tekinthető.
Erről, pontosabban az oda vezető történésekről és eseményekről szól Stark Tamás történész Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz címmel idén megjelent könyve. A szerzővel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadójával Rácz Vince beszélgetett.
