Svédország – Finnországgal együtt – röviddel az ukrajnai orosz invázió megindulása után kérte felvételét a NATO-ba. A csatlakozáshoz mind a 31 tagország egyhangú szavazata kell.
Törökország korábban azért nem hagyta jóvá a svéd tagfelvételt, mert így szerette volna elérni, hogy az észak-európai ország lépjen fel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) területén tartózkodó tagjaival szemben. Svédország az elmúlt időszakban szigorította a terrorellenes törvényeit, és feloldotta a Törökországgal szembeni fegyverexportra vonatkozó korlátozásokat is.
Tekintve, hogy a belépéshez a NATO tagok egyöntetű döntése kell Törökország és Magyarország is a maga érdekeire próbálta felhasználni azt, és különösen a Svéd belépés esetében, sokáig halasztgatták a döntést.
Törökország mostani lépését követően Magyarország maradt az utolsó NATO-tagállam, amely még nem járult hozzá a Svéd csatlakozáshoz. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb december 13-án ígérte meg, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amely ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden meghívta Budapestre Ulf Kristerssont, Svédország miniszterelnökét, hogy országa NATO-tagságáról tárgyaljon. Tobias Billström svéd külügyminiszter a svéd közmédiának kifejtette, hogy végig kell gondolniuk és elemzik a levél tartalmát.
A FIDESZ halogató stratégiája mögött több szakértő rosszul palástolt nyomásgyakorlási kísérletet lát, a magyar fél 2023 márciusában még egy delegációt is küldött Hende Csaba és Németh Zsolt vezetésével Stockholmba és Helsinkibe, tájékozódni, ennek szükségességét egyetlen másik tagállam sem látta. Jeéen pilantban a magyar parlament ülésszakának még csak a megvitatandó programpontjai között sem szerepel a NATO-tagság kérdése. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte a Recep Tayyip Erdogan elnök döntését, és azt mondta: „Számítok arra is, hogy Magyarország amilyen hamar csak lehet, befejezi a nemzeti ratifikációját”
(hvg/reuters/telex)
