Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során, és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni tagjai közé Ukrajnát.
Kiemelte: az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező „Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül“.
Ugyanakkor „a NATO kapui nyitva állnak“ a belépni szándékozó országok előtt, és ahogy Finnország és Svédország példája mutatja, „a tagok száma természetesen emelkedhet“ – mondta Jens Stoltenberg.
Olaf Scholz hasonlóan fogalmazott, aláhúzva, hogy továbbra is érvényes a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján Ukrajnával kapcsolatban hozott döntés – miszerint a szövetség tagjai üdvözlik Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit és egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz majd -, de egyelőre ahhoz kell hozzásegíteni Ukrajnát, hogy megóvhassa területi épségét és szuverenitását.
Mindketten kiemelték, hogy a NATO tartósan támogatja Ukrajnát az önvédelemhez fűződő jogának érvényesítésében.
Stoltenberg kijelentette, hogy minél nagyobb területet sikerül felszabadítani az orosz megszállás alól, annál jobb pozícióban lehet megkezdeni a tárgyalást a háború befejezéséről. Mint mondta, „mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború“, de a háború vége nem jelenthet „orosz békediktátumot“.
(MTI)
