Brüsszelben még csütörtök este vette kezdetét az Európai Tanács rendkívüli ülése. Az uniós tagállamok vezetői egészen a hajnali órákig vitatkoztak, végül elfogadták a második Oroszországot célzó szankciós csomagot is. Az Európai Bizottság pedig ma közzétette a szankciók listájának egy pontosabb változatát, amely öt alappillérből áll. Ez elsősorban a pénzügyi-, az energetikai – és közlekedési szektort, valamint az orosz exportot érinti és módosítja a vízumpolitikát.
Ennek értelmében korlátozzák Oroszország hozzáférését a legfontosabb tőkepiacokhoz. A szankciók az orosz bankok 70 százalékát sújtják majd. Ezzel nehezítenék az orosz katonai szektor finanszírozását, valamint növelnék az országban az infláció mértékét. Egy másik érintett terület az olajipar, hiszen Oroszország olajexport bevétele 2019-ben 24 milliárd euró volt. A tilalom célja, hogy ne tudják modernizálni az olajfinomítóikat. Megnehezítik továbbá, hogy az orosz kereskedelmi légiflotta hozzájusson bizonyos alkatrészekhez és felszerelésekhez, amelyeket Amerikából és Kanadából szereznek be, valamint korlátozzák az ország félvezetőkhöz való hozzáférését. A vízumpolitika módosulása értelmében az orosz diplomaták és üzletemberek a jövőben nem rendelkeznek majd kiváltságos belépéssel az Európai Unió területére.
Josep Borell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy a hajnalban a tagállamok vezetői által politikailag jóváhagyott szankciókról pénteken az országok külügyminiszterei is hivatalosan megállapodnak.
A DPA és az AFP hírügynökségek diplomáciai forrásokra hivatkozva arról tájékoztattak, hogy a szankciós csomag nem csupán az orosz bankok és stratégiai szempontból kulcsfontosságú nagyvállalatok pénzeszközökhöz való hozzáférését korlátozná. A tervek szerint befagyaszthatják Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint más magasrangú orosz oligarchák vagyonát. A luxemburgi külügyminiszter szerint még nem véglegesítették az egyes személyek vagyonának befagyasztásáról szóló megállapodást, azonban megjegyezte, hamarosan egyességre juthatnak.
A hétvége folyamán az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei is rendkívüli ülést tartanak, hogy „megvitassák az ukrajnai helyzetre adandó konkrét válaszokat” – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. A találkozó helyszíne és időpontja egyelőre nem ismert.
Péntek délután 15 órakor elkezdődött az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozója is, amelyhez Zuzana Čaputová államfő Varsóból csatlakozott. Délelőtt, az elutazása előtt az nyilatkozta, „a szankciók nem elégségesek, folytatni kell a párbeszédet, hogy a katonai támadások véget érjenek, és ha lehetséges, akkor tárgyalóasztalnál érjük el a békét”.
„Az elmúlt órákban láthattuk, hogy romlik a helyzet Ukrajnában. A civil lakosságot is támadások érik. Kijev szintén katonai támadások célpontjává vált. A sajtóban a gyermekeket, kórházakat és a civil lakosság épületeit ért támadásokról olvashatunk. Ebből az következik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ismer kompromisszumot, és semmi sem állítja meg”
– állapította meg Čaputová.
Az államfő szerint Európában és a világban megváltozott a biztonsági helyzet, és az esetleges agresszióra a polgárok és a szuverén államok védelmében tett egyértelmű kiállással kell reagálni. Arra is rámutatott, hogy egy olyan példátlan támadást történt, amilyenre Európa modernkori történelmében a második világháború óta nem volt példa. A NATO-csúcstalálkozón emiatt az új biztonsági helyzettel is foglalkoznak.
