Franciaország, Németország, Lengyelország, Japán és sok más állam élesen kritizálják Oroszországot a különleges katonai invázió megindításáért Ukrajna ellen. Különösen keményen reagál a történtekre az Európai Unió.
Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen Oroszországgal szembeni szigorú szankciók bevezetését támogatta még reggel, ami által gyengítenék az ország gazdaságát. A reggeli nyilatkozatánál is élesebben fogalmazott kora délután ugyanis gyakorlatilag arról beszélt, hogy az EU most készülő második szankciós csomagja az orosz gazdaság elnyomását és a jövőbeli felemelkedésének elvágását célozza majd.
A Bizottság elnöke úgy fogalmazott a Reuters tudósítása szerint, hogy ezek a szankciók elnyomják Oroszország gazdasági növekedését, növelik a hitelfelvételi költségeket, növelik az inflációt, fokozzák a tőkekiáramlást, és fokozatosan erodálják az ipari bázist. Hozzátette: az EU célja az is, hogy korlátozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiához. Úgy folytatta:
Von der Leyen elmondta, hogy Oroszországnak nem pusztán a Donbasz és Ukrajna megszerzése a célja, hanem az európai stabilitás és a nemzetközi rend felrúgása.
Az Egyesült Államokból is olyan hírek érkeznek, miszerint Amerika is példátlanul szigorú gazdasági szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben. Az USA elnöke Joe Biden hasonlóan Ursula von der Leyenhez egyedül Oroszországot és Vlagyimír Putyint teszi felelőssé a történtekért, minden halálos áldozatért és minden anyagi kárért.
Csehország sem rejtette véka alá véleményét. Milos Zemant igaz, mint a Kreml barátját tartották számon, ennek ellenére élesen bírálta az eseményeket és bevallotta ő tévedett, nem a CIA, akiket egy hete még kritikával illetett. A Cseh Köztársaság reggel azonnal aktiválta biztonsági erőit a politikaitól a katonaiig. A miniszterelnök Fiala beszédében hangsúlyozta, hogy az ország lakosságának nincs mitől tartania és felkészülnek minden eshetőségre.
Óvatosabb nyilatkozatok érkeznek Magyarországról. Orbán Viktor azt mondta: „Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a nemzetbiztonsági operatív törzs ülést tartott. Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését.” A kormányfő a csütörtök esti EU-csúcsra utalva hozzátette: „Vésztanácskozást fogunk tartani ma Brüsszelben.” Megjegyzte: úgy látja, hogy az európai egység fenntartható lesz és közös lépéskere szánhatják el magukat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a háború nem megoldás, a háború szenvedést hoz, a háború a lehető legrosszabb forgatókönyv. Magyarországot súlyos aggodalommal tölti el mindaz, ami Ukrajnában történik, aggódunk a fejlemények miatt, kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – jelentette ki a tárcavezető. Hangsúlyozta: szomszédos országként számunkra különösen fontos, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból.
Kína egyértelmően fogalmaz a helyzettel kapcsolatban. A kínai külügyminisztérium szerint a média világszerte tévedett, amikor Oroszország ukrajnai lépését inváziónak nevezte. Az Egyesült Államokat és más országokat azzal vádolja, hogy olajat öntenek a tűzre. Kína szerint Oroszország független ország, és saját érdekeinek megfelelően hozhat döntéseket. Kína megismételte az ukrán konfliktusban részt vevő összes fél mérséklésére vonatkozó felhívását, és elutasított minden olyan lépést, amely a háborút provokálja.
