Az új, konkrét oktatási és képzési célokat, a végzősök profilját, vagy éppen a kerettantervet jelentő állami oktatási programot (ŠVP) még Ján Horecký volt oktatási miniszter hagyta jóvá. A teljesítményi- és tartalmi normák pontosabban meghatározzák, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak az egyes oktatási ciklusok lezárultával, vagyis az alapiskola III., V. és IX. évfolyamának végén.
Az oktatás felosztása alapfokon, illetve felsőfokon változatlan, csakúgy, mint a 9 évfolyam. Az új tankönyvek, az országos tesztelési és iskolai oktatási programok tartalma, amelyek szerint a tanulók az iskolában tanulnak, a szabványokban meghatározott követelményektől függnek majd.
„Az ŠVP lehetőséget ad arra, hogy elsősorban gyerekeket tanítsunk, nem tantárgyakat és tartalmakat. Ez egy keretdokumentum, az iskolákban uralkodó állapotok, az iskolai kultúra lesz a mérvadó. Ezért is fontosak számunkra az olyan alkalmazási lépések, mint például a regionális pedagógussegítő központok projektje” – mondta Daniel Bútora oktatásügyi miniszter.
A jelenlegi oktatási szabványhoz képest még nagyobb hangsúlyt kap a tanuló képességeinek leírása. A szaktárca szerint a jó eredmények eléréséhez már nem lesz elegendő, ha a gyermek felelni képes az adott tananyagból, hanem a szükséges lesz, hogy képes legyen szert tenni a tudásra és azt a gyakorlatban is hasznosítani tudja.
Augusztus folyamán az új állami oktatási program mellékleteként jóváhagyják az úgynevezett minimális tanulmányi teljesítményt. A szaktárca szerint mindez azt a minimálisan megkövetelt szintet jelenti majd, amit egy diáknak az oktatási ciklus végéig el kell sajátítania. A dokumentumot május 31-től június 14-ig nyilvános konzultációra bocsátják.
A tantervi reform kidolgozásán több mint 300 szakértő dolgozott. A lakosságot és a tanárokat is bevonták a társadalmi egyeztetésekbe, diáktanácsadó bizottság is alakult, amely javaslataival hozzájárult a reform előkészítéséhez.
Az új tananyag, illetve oktatási módozatot fokozatosan honosítják meg az iskolákban, és a módosítások lépcsőzetes bevezetését is folyamatosan értékelik majd. A visszajelzések alapján az új oktatási programot úttörő jelleggel bevezető, iskolák tanárai módszertani anyagokat készítenek, amelyek támpontul szolgálnak majd a többi alapiskola számára.
Martin Kríž, a oktatási tárca tantervi és innovációs osztályának igazgatója megjegyezte, figyelemmel kell kísérniük, hogy az új dokumentum mennyiben vezeti rá a pedagógusokat arra, hogy megtanítsák a tanulókat ezen ismeretek elsajátítására, az önálló gondolkodásra és a felelősségteljes cselekvésre, ahelyett, hogy kész tudást adnának át a diákoknak.
Szeptembertől 40 általános iskola kapcsolódik be az új alapiskolás oktatási program kísérleti szakaszába. További 100 iskolának kell csatlakoznia a 2024/2025-ös tanévben. Az új oktatási programot a 2026/2027-es tanévtől minden iskolában bevezetik.
(TASR)
