A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia 1963 óta fokozatosan a transzatlanti együttműködés és külpolitika legjelentősebb fóruma lett. Wolfgang Ischinger a konferencia elnöke szerint az emberiségnek ma több válsággal is szembe kell néznie, ezért elkerülhetetlen, hogy a politikusok és szakértők újra személyesen találkozzanak, és az aktuális kihívásokról tárgyaljanak. Nem csak az orosz-ukrán konfliktusról van tehát szó, hanem a Kínához való viszonyról is, és más fajsúlyos biztonságpolitikai kérdésekről is.
Jelenleg még kérdéses, hogy Oroszország képviselteti-e magát a müncheni konferencián.
„Felajánlottam Putyin orosz elnöknek, hogy a konferencián felszólaljon, legalább videón keresztül. Sajnos ezt az ajánlatot elutasították”
– tájékoztatott Ischinger.
Biztosan jelen lesz viszont a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnöke, az ENSZ főtitkára, Ukrajna elnöke és az Egyesült Államok alelnöke is. Fiona Hill az Egyesült Államok Biztonsági Tanácsának orosz kapcsolatokra szakosodott volt vezetője szerint az amerikai résztvevőknek otthon kell hagyniuk a belviszályokat.
„Már hagyomány, hogy a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián az amerikai alelnökök részt vesznek. Ezt a hagyományt folytatja Kamala Harris jelenlegi alelnök is, és csak remélni tudom, hogy nem lesz lényegi különbség a között, hogy mit mond majd ő, és a résztvevő szenátorok, illetve néhányan a kongresszus képviseletében. A konferenciára érkező republikánusoknak és demokratáknak is félre kell tenniük a pártpolitikát”
– fogalmazott Hill.
Az ukrajnai konfliktusról szombaton a hét legfejlettebb ország, vagyis a G7-csoport külügyminiszterei tárgyalnak majd. Személyesen tárgyal majd a helyzetről a francia, német és az ukrán diplomáciai elit is. A pénteken kezdődő Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia vasárnap zárul.