Ez derül ki az Igazságügyi Minisztériumnak a minősített információk védelméről szóló törvényre vonatkozó véleményéből. A minisztérium nem is tart nyilván olyan, a Szlovák Köztársaságra jelenleg kötelező nemzetközi szerződést, amely a különleges jogállású személyek számára biztonsági átvilágítást írna elő. A TASR-t erről Monika Klobušická, a minisztérium szóvivője tájékoztatta.
„Abban a pillanatban, amikor egy kormánytagot kineveznek (például belügyminisztert), pozíciójából adódóan közvetlenül a törvény által felhatalmazott személlyé válik, ami azt jelenti, hogy abban a pillanatban jogosult a minősített információk megismerésére” – közölte a minisztérium.
A tárca szerint nincs olyan nemzetközi szerződés, amely a Szlovák Köztársaságot jelenleg kötelezné, hogy a különleges státuszú felhatalmazott személyek esetében megkövetelje a biztonsági átvilágítást. „Ilyen szerződés biztosan nem az Észak-atlanti Szerződés, mert ez a szerződés nem tartalmaz említést a minősített vagy érzékeny információk védelméről” – közölte a minisztérium.
A minisztérium hozzátette, hogy ha a NATO-n belül léteznek olyan konkrét dokumentumok, amelyek a NATO által minősítettként védett információkhoz való hozzáférést szabályozzák, akkor ezek a dokumentumok biztosan nem olyan nemzetközi szerződés kategóriába tartoznak, amely a Szlovák Köztársaságot kötelezi. Nemzetközi szerződés alapján ezértnem lehet átvilágítást kérni.
Roman Mikulec ideiglenesen megbízott belügyminiszter állítólag törvényt szegett, amikor állítólag jogtalanul kezelt külföldről származó minősített információkat. Erről a múlt héten számolt be a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységét ellenőrző parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, Martin Beluský ĽSNS-es képviselő a Hivatal megállapításai alapján. A belügyminisztérium a törvénysértést elutasítja. Az üggyel kedden (április 4-én) foglalkozik a parlament védelmi-biztonsági bizottsága.
(TASR)