Donald Trump már a szavazás lezárása előtt azzal hergelte támogatóit, hogy a demokraták úgyis el fogják csalni a választást, és folyamatosan lebegtette annak lehetőségét, hogy esetleges vereségét nem fogja elismerni. A kongresszus január 6-i ülésére Trump összetrombitálta híveit, majd dörgedelmes beszédben bírálta Bident.
A felhergelt tömeg megrohanta a Kongresszus épületét. A feszült helyzetben a capitoliumi rendőrség bizonytalankodott, félő volt, hogy ha éles fegyvert használnak, elszabadulhat a pokol. A „demonstrálók” így lassan, de biztosan benyomultak a Capitolium épületébe. A feszült és megdöbbentő szituációban így is meghalt egy rendőr és 4 demonstráló. De az ostrom ezek után is szedte áldozatait. A capitoliumi rendőrség több tagja is öngyilkos lett az eseményeket követően.
A Capitolium ostroma az amerikai politika egyik legzavarosabb ügyévé nőte ki magát. Az amerikai demokratikus rendszer próbájaként is tekinthetünk rá. Hiszen az republikánus párt az ostromot követően sem határolódott el teljesen a politikáját leginkább twitteren megélő Trumptól.
Az ostromot kivizsgáló bizottságot is sikerült kis híján ellehetetleníteni és jól mutatja a republikánusok megosztottságát, hogy csupán két képviselőjük volt hajlandó részt venni a bizottság munkájában, feltárandó az események okait. A bizottság várhatóan az év végéig lezárja a vizsgálatot, már csak azért is, mivel 2022 őszén jönnek a félidős választások
Hogy milyen sebet, nyomokat hagyott az amerikai politikán ez a precedens nélküli esemény, arról Horváth Gábor újságíróval, USA-szakértővel, volt washingtoni tudósítóval Kőváry Sólymos Karin beszélgetett a Pátria Reggeli című műsorában.
