Több ezren vonultak az utcákra az ország több városában is. Az egész ország területén szükségállapotot hirdettek. Kazahsztán pár nap alatt a forradalom határára sodródott.
A tüntetések kiindulópontja a délnyugati olajváros, Zsanaozen volt, ahol január 2-án a sokak által az autók üzemanyagaként használt cseppfolyós gáz árának drasztikus emelése miatt vonultak utcára az emberek. Bár a hatóságok először viszonylag visszafogottan léptek fel, a demonstrációk hamar eszkalálódni kezdtek, már a tüntetés másnapján atrocitások történtek mind a tüntetők, mind a kormányerők részéről.
Rendőri jelentések szerint ötödikéről hatodikára virradó éjszaka több mint tíz tüntetőt lelőttek, akik Almatiban kormányzati épületeket rohamoztak meg. A Khabar-24 televízió információi szerint a demonstrálók megpróbáltak betörni az almati rendőrkapitányságra is, valószínűleg ekkor dörrentek el az első lövések. 13 rendőr meghalt, kettőt közülük lefejeztek, több tucat támadó halhatott meg az incidensben.
Január hatodikán a városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és felfegyverzett rendbontók között, később további csapatok érkeztek a térre.
A tüntetések kezdete óta 18 rendőr és nemzeti gárdista halt meg az összecsapásokban – írja telex.hu.
A demonstrációk kezdetén a kormány, hogy lassítsa a tüntetők kommunikációját, az internetszolgáltatást is lekapcsolta az ország nagy részén. Tekintve, hogy a kínai megszorítások óta, Kazahsztán ad otthont a világ második legnagyobb bitcoin bányász közösségének a demonstrációk erre a kriptovalutára is hatással lesznek.
Hogy mégis milyen következményei lehetnek a kazah eseményeknek, arról Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel, Kőváry Sólymos Karin beszélgetett a Pátria Reggeli című műsorában.
