1972 december 19-én járt utoljára ember a holdon, miután NASA az Apollo 17. missziójával – akkor úgy tűnt ideiglenesen – de befejezte az „emberes” űrrepüléseket égi késérőnkre. Az Apollo program bár sajnos bizonyos tekintetben a hidegháború egyik eszköze is volt, a tudósok a politika farvizén evezve mégis képesek voltak nem csak az űrtechnika de a számítástechnika fejlődésének is felpörgetésére is felhasználni. Az amerikai holdprogram több tucat olyan találmányt eredményezett, ami érezhetően felpörgette az emberi technológia több területét.
Az Apollo programot követően – ahogy Robert Zubrin a Mars meghódításának egyik legnagyobb támogatója a kilencvenes évek közepén fogalmazott – az emberiség alacsony földi pályán ragadt. Az emberes űrrepülések évtizedekig csupán előbb az orosz Szojuz űrállomás, majd később a Nemzetközi Űrállomás megépítésében csúcsosodtak ki.
Komolyabb előrelépés a második Bush adminisztráció idején bejelentett Vision for Space Exploration (Vízió a világűr felfedezésére) terv beharangozása után történt. Nagy zajjal beharangoztak a Constellation program programot ami egy többlépcsős, hosszútávú terv volt, ami előbb a Holdat célozta meg, majd az égitestet mintegy technológiai és logisztikai ugródeszkaként használva a Mars meghódítását tűzte volna ki céljául.
A Constellation programot végül 2010-ben törölték és sokáig kérdéses volt, hogy a program kapcsán elkezdett fejlesztéseknek mi lesz a sorsa. Végül egy teszt kilövést után szinte már úgy tűnt csak ennyi maradt a tervből. Végül 2017-ben kapott új szárnyakat Artemis és a hosszabb csúsztatásokat követően még az idén megtörtént az első kilövés.
