A magyar miniszterelnök háborúval és a szankciókkal kapcsolatban is kifejtette nyugati fogyasztásra szánt gondolatait. A miniszterelnök többek között úgy nyilatkozott Putyin elnöknél tett februári látogatása kapcsán, hogy:
„Láttam, hogy elszánt. Nem mondta, hogy háború lesz, nem mondta, hogy támadni fog, de láttam, hogy baj van.”
A miniszterelnök ezt követően Trump elnöknek kampányolt esetleges a közelgő 2024-es amerikai elnökválasztásokhoz. Kijelentései közül mégis az Oroszországhoz és Putyin elnökhöz fűződő barátsága kapcsán megfogalmazott bölcselkedő gondolatai a legérdekesebbek.
Orbán leginkább egy békeköveti szerepben szeretne díszelegni, aki előrelátóan figyelmeztette Magyarország NATO partnereit az orosz elnök elszántságáról. A képet erősen tompítja viszont a valóság, amit a miniszterelnök február utáni kijelentései és az azóta kiszivárgott információk vázolnak fel. Orbán ugyan valószínűleg tudhatott az Ukrajna elleni invázióról, viszont nem, hogy nem jelezte azt NATO felé, a NER beszélő fejei felé sem. Annk ugyanis semmi nyom nincs, hogy Moszkav után tovább utazott volna az elnök, vagy bármilyen NATO vezetővel beszélt volna. A kormánysajtó és a NER-es véleményvezérek egészen a Kijevet ért első rakétatámadásokig a háború lehetőségének bagatellizálásával voltak elfoglalva és az orosz narratívákat mondták fel, ez utóbbi egyébként máig nem változott.
