A történelemi események hatása
Voltak olyan települések is, ahol nagy létszámban élnek romák, a kérdőívben azonban egyikük sem a roma nemzetiséget jelölte meg. Az egyik szepesi község, Ágostonháza 3 800 lakost számlál, közülük 3 500 személy roma nemzetiségű. A népszámlálás eredményei szerint azonban hivatalosan csupán 126 helyi vallott magát romának.
A település polgármestere, František Žiga úgy látja, a legtöbben féltek a roma nemzetiséget megjelölni, mivel történelmi események mély nyomot hagytak az emberekben.
„Mindig arról beszélnek, hogy mi volt a háborúban, ahol a romákat először főként gyilkosság áldozatai voltak, majd kitelepítették őket”
– mutatott rá a polgármester.
Angliában se vállalta mindenki a roma nemzetiséget
Jelenleg körülbelül 1 800 szepesi roma él Angliában, akiket Ágostonháza polgármestere próbált mozgósítani .
„Telefonáltam Angliába, hogy az ott élő helyiek a roma nemzetiséget jelöljék meg. Néhányan így tettek, mások nem”
– mondta a polgármester.
František Žiga is a roma nemzetiséget jelölte meg a népszámlálási kérdőívben, aki ezzel a gesztussal azt fejezi ki, hogy mennyire lényeges vállalni a romáknak a kisebbségi létet.
A romaügyi kormánybiztos három tényezőről beszél
Ján Hero, romaügyi kormánybiztos szerint a jelenség mögött három tényező áll.
„40 évig társadalmi csoportként kezelték őket, a rejtett rasszizmus és a különböző előítéletek pedig továbbra is jellemzőek. Annak ellenére, hogy napjainkra már a romákra is nemzetiségi kisebbségként tekintünk, továbbra is kihívást jelent, hogy megerősítsük ezt az identitást, és egyszer eljussunk arra a szinte, hogy senkinek ne kelljen eltitkolnia a származását”
– magyarázta Hero.
Annak ellenére, hogy többen nem vállalták roma nemzetiségüket, a kisebbségi projektekre szánt támogatásoktól nem esnek majd el a községek. Ezek a felhívások ugyanis a Roma Közösség Atlaszában fellelhető adatokat veszik alapul.
