A Bitcoin magával rántott több más hasonló kriptovalutát is, a napokban veszített értékéből az Ether, az árfolyama háromezer dollár alá csökkent. De a Solana, a Cardano és a Binance Coin is jelentősen veszített értékéből. A pénteki árzuhanás mintegy 50 milliárd dolláros mínuszt jelent a teljes kriptopiacon.
A gyengülés mögött elsősorban piaci jelenségek keresendők, de a bányászat szempontjából kulcsfontosságú országok kriptovaluta szabályzó lépései is komoly hatással voltak a piacra.
A gyengülés egyik fő oka lehet, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed egyre komolyabban fontolgatja az alapkamat emelését, ami az egész befektetési piacot átrendezheti.
Az esés mögött álló másik ok, hogy az orosz központi bank csütörtökön javasolta a kriptovaluták használatának és bányászatának betiltását Oroszország egész területén, a pénzügyi stabilitást, a polgárok jólétét és a monetáris politikai szuverenitást fenyegető veszélyekre hivatkozva.
Ezzel Oroszország csatlakozott Kínához és a többi kriptovaluta ellenző országhoz. Ez azért is fontos, mert Oroszország a világ harmadik legnagyobb szereplője a bitcoin bányászatban, az Egyesült Államok és Kazahsztán mögött.
Tavaly szeptemberben Kína fokozta a kriptopénzek elleni kemény fellépését azzal, hogy általános tilalmat vezetett be minden kriptotranzakcióra és a bányászatra. A bitcoin bányászat betiltását követően jelentősen lecsökkentett az ország áramfogyasztása. A tiltást követően körülbelül 90 ezer bányászgép költözött át Kazahsztánba, amitől az ország áramellátása az összeomlás szélére került.
A piaci és energetikai tényezők mellett a kriptovaluta bányászat ökológiai vonzattal is bír. A bitcoinbányászat karbonlányoma kifejezetten magas, a bitcoinhálózatok működése ugyanis évente nagyjából 30 ezer tonna elektromos hulladékot termel.
