Az “Utoya sziget” című film ábrázolja Breivik támadását, amelyet az ifjú szocialisták tábora ellen követett el. A sziget nevének jelentése, ahol a második világháború óta Norvégia történelmének legvéresebb eseménye zajlott, nem más, mint “Sziget, amely távol van”. A pszichiáter Andy Rosenqvist szerint nagyon nem lenne helyénvaló ennek a szélsőséges terroristának a szabadon bocsátása, jobb, ha ő is távol van a társadalomtól.
“Azt kell mondjam, nem látok nagy változást a viselkedésésben. Valaki, aki ki akar kerülni a börtönből legalább megbánást tanúsítson, és azt, hogy tudja, miért tilos gyilkolni, ő viszont semmi ilyet nem tett.”
– nyilatkozta a pszichiáter.
Az amit Breivik elkövetett az egyik leggyűlöltebb norvéggá tette, de ő azt állítja, hogy nemzete iránti szeretetből gyilkolt. A muszlimoktól akarta megvédeni nemzettársait, mert a táborban támogatták azok integrációját, de a bíróság őt küldte rács mögé, hogy tőle védje meg a norvégokat. Az ügyész Hulda Karlsdottir számára is világos mit jelentene Breivik szabadon bocsátása. “Fogságban tartása elengedhetetlen, hiszen veszélyt jelent a társdadalom számára.” – állítja az ügyész.
Breivik elárulta, hogy egy titkos lovagi társaság tagja, azok elmondása szerint azonban furcsa, magának való ember. Fegyverszakértőnek is nevezhetjük, ennek ellenére a Norvégiában kötelező katonai szolgálat alól is felmentették. Breivik ügyvédje Øystein Storrvik úgy véli, hogy védencétől nem vehetik el szabadulási kérelmének jogát. Joga van kérelmeznie feltételes szabadlábra helyezését és Breivik úgy döntött, hogy él ezzel a jogával, de nem ez az első eset, amikor megpróbálja megváltoztatni az ellene hozott ítéletet. Négy évvel ezelőtt egyszer már pert vesztett, mikor azt állította, hogy embertelen körülmények között tartják fogva. Mindeközben Norvégiában a leghumánusabbak a büntetésvégrehajtási intézményekben uralkodó állapotok.
