Dél-koreai elnöke ugyanis kedden szükségállapotot hirdetett ki az országban. Az elnök saját szavai szerint ennek oka az volt, hogy az ellenzék összejátszik Észak-Koreával, így „lázadást tervező államellenes tevékenységgel” vádolta őket. „A hadiállapot célja az Észak-Korea-párti erők felszámolása és a szabadság alkotmányos rendjének védelme” – mondta televíziós beszédében az elnök.
A lépésre azt követően került sor, hogy a parlamentben az ellenzéki Demokrata Párt nem akarta elfogadni a költségvetést és annak csökkentését célzó törvényjavaslatot, valamint vádemelési indítványt nyújtott be az állami számvevő és a főügyész ellen.
A dél-koreai kormány tagjai szerdán tömeges lemondási szándékukról tájékoztatták a miniszterelnököt, minderről a Choson Ilbo című lap kormánypárti forrásra hivatkozva írt. A lap értesülései szerint Han Tok-su dél-koreai miniszterelnök helyi idő szerint szerda délután kettő órakor találkozik a kormányzó Népi Erőpárt vezetésével és Jun elnök asszisztenseivel.
A legnagyobb koreai ellenzéki párt, a Demokrata Párt, szerdán bejelentette, hogy pert indít Jun Sok-yol elnök és más magas rangú biztonsági tisztviselők ellen. Kedden 280 katona próbálta elfoglalni a parlament épületét. A hadiállapotot azonban a koreai alkotmány szerint el kellett törölni, mert a 300 képviselőből 190 elsöprő többsége ellene szavazott – írja az AFP.
Dél-Koreában prezidenciális vagy más néven elnöki rendszer van, hasonlóan például az egyesült államokhoz. Ebben a rendszerben az elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat is ellát.
Jun Szogjul politikailag szorult helyzetben, államfőként nem nagyon tudja átnyomni javaslatait az ellenzék által uralt törvényhozáson. Az előző parlamenti választást ugyanis nagy fölénnyel az ellenzék nyerte, az ellenzék javaslatait viszont az elnök rendre megvétózza, így patthelyzet alakult ki az országban. Ráadásul Jun Szogjul körül felesége miatt, akit korrupcióval és befolyással üzérkedéssel is gyanúsítottak, botrányok pattantak ki az utóbbi időben.
Jelen helyzetében Junk elnök valószínűleg a politikai patthelyzet feloldása okán próbálta rákényszeríteni akaratát a törvényhozásra, lépései hasonlítanak egyik elődje Park Chung Hee elnök próbálkozására, aki 1972-ben egy hasonló politikai patthelyzetbe került, amit ő is a szükségállapot bevezetésével és a hadsereg segítségével próbát megoldani. Ugyanakkor abban a szituációban a Park nagyobb hatalommal bírt és kvázi diktatúrában birtokolta a hatalmat.
A kedden történt események valószínűleg Jun Szogjol elnöki székébe kerülhetnek a fő ellenzéki párt Jun Szogjol elnök, a védelmi és belügyminisztere, valamint „a hadsereg és a rendőrség kulcsfigurái ellen is feljelentést tesz és lemondásra szólította fel az elnököt.
(tasr/ap/reuters/hvg)
