Kallas vasárnap, Marta Kosová bővítésért felelős biztos társaságában sajnálatát fejezte ki a grúz miniszterelnök döntése miatt, miszerint a kormánypárt nem folytatja az EU-s csatlakozási tárgyalásokat, és visszautasítja az Unió pénzügyi támogatását 2028-ig. A lépés ellentétben áll Grúzia korábbi európai törekvéseivel, amelyeket az ország alkotmánya is rögzít.
Az EU szerint a grúz kormány demokráciától való eltávolodása már júniusban a csatlakozási folyamat befagyasztásához és az uniós pénzügyi támogatások leállításához vezetett. Az Európai Unió elítéli a békés tüntetőkkel szembeni erőszakot, és felszólítja Grúziát a gyülekezési és szólásszabadság tiszteletben tartására.
Kallas szerint a grúz vezetés kezében van a döntés, hogy visszatér-e az európai értékekhez, és folytatja-e az integrációt. A december 16-i brüsszeli külügyminiszteri találkozón akár szankciókat is bevezethetnek, amelyek a Grúziai Álom azon tagjait célozzák, akik tüntetések elleni fellépéseket rendeltek el. Felmerült a vízumliberalizációs megállapodás felfüggesztése is, amely a grúz állampolgárok uniós vízummentességét biztosítja.
Közben Litvánia, Lettország és Észtország saját szankciókat jelentett be a grúziai tüntetések elfojtásáért felelős személyek ellen.
(TASR)
