Kovács Katalin két unokatestvére autizmussal él, ami nagyban befolyásolta, hogy fiatalkorában a gyógypedagógiát választotta hivatásául. Interjúalanyunk véleménye szerint az állam nem törődik eléggé az autizmussal élő emberek és hozzátartozóik helyzetével: a szülőknek nem ritkán az is egy vagyonba kerül, hogy diagnózishoz jussanak, „köszönhetően” annak, hogy kevés az erre szakosodott állami intézmény.
Nem beszélve az autizmussal élő emberek számára gyakran nélkülözhetetlen terápiákról és egyéb foglalkozásokról… Mennyire igaz az a feltevés, miszerint minden autista személynek van valami szuperképessége, s mennyire az, hogy az autista embereknek nincsenek érzéseik? S egyáltalán, mennyire felkészült a társadalom az autizmussal élő emberek elfogadására és befogadására?
Kovács Katalin gyógypedagógussal a szerdai Nappali házigazdája, Jakubecz László beszélgetett.
