Vannak olyan embertársaink, akik nem tudják mozgatni végtagjaikat, maguktól képtelenek a legkisebb helyváltoztatásra is, viszont két óránként szükségük van arra, hogy átmozgassák, megfordítsák őket, miközben sokan közülük még a kórházi ágy segélykérő jelzőgombját is nehezen tudják megnyomni.
Míg az izomsorvadásos gyermekek mellett ott lehet a szülő, ha kórházi ellátásra szorulnak, a hasonló betegségben szenvedő felnőttek esetében a kísérő jelenlétét a kórházak sokszor elutasítják, ezért a Kék pillangó (Belasý motýľ) civil szervezet, amely az izomdisztrófiás és más neuromuszkuláris betegségekkel küzdő embereket támogatja kéri a törvényhozást, hogy ezt a helyzetet segítsen orvosolni.
A részletekről Köböl Tibor szociális tanácsadóval beszélgetett Kálmán Norbert a szerdai Reggeliben.
