A szavazásra minden olyan állampolgár jogosult, aki legkésőbb a választások napján betölti a 18. életévét. Mindenki az állandó lakhelye szerint megállapított választási körzetben adhatja le voksát. Ha a lakos a választások időpontjában éppen az állandó lakhelyén kívül tartózkodik, a választások előtti utolsó munkanapig lehetősége van választói igazolványt igényelni azon község vagy város önkormányzatánál, ahol az állandó lakhelye van. Az irat, amely lehetővé teszi, hogy a polgár az ország bármely pontján szavazhasson, könnyen kiváltható személyesen a hivatal ügyfélfogadási ideje alatt.
A szavazóhelyiségek országszerte reggel 7 és este 10 óra között tartanak nyitva. Érkezés után a szavazópolgár köteles igazolni a személyazonosságát, így semmiképp se felejtsük otthon a személyi igazolványunkat.
Ha nem a saját választási körzetünkben választunk, a személyi igazolvány mellett kötelesek vagyunk bemutatni a választói igazolványt is. Ez utóbbi dokumentum a választási bizottságnál marad.
Ezután a választási bizottság bekarikázza a polgár sorszámát a választói jegyzékben, majd átadja a szavazólapot, valamint az önkormányzat bélyegzőjével ellátott üres borítékot. A dokumentum átvételét az állampolgár aláírásával igazolja a választói jegyzékben. A választó köteles az arra a célra kijelölt területen elvégezni a szavazólapok szerkesztését. Ha ezt megtagadja, a választási bizottság nem teszi lehetővé, hogy leadja a szavazatát.
A szavazófülkében a választó egyetlen jelöltet támogathat, mégpedig úgy, hogy bekarikázza az általa preferált induló sorszámát. Ha valamelyik jelölt a voksolás időpontja előtt visszalép, a neve ebben az esetben is szerepel a szavazólapon, ugyanis azt jóval a választások időpontja előtt kinyomtatták.
Ha a választó elrontja a szavazólap kitöltését, akkor ahelyett, hogy különféle jelölésekkel próbálná korrigálni, amelyek következtében a voksa érvénytelen lehet, jelzi a bizottság tagjainak a hibát. A rosszul kitöltött papírt a célra kijelölt gyűjtőbe helyezi, a biztosságtól pedig új szavazólapot kap. Ha a szavazólap megrongálódik, a választó bepiszkolja, esetleg összefirkálja, a szavazat továbbra is érvényesnek tekinthető. Az egyetlen feltétel, hogy világos legyen, mely induló jelöltre adta le a voksát. A kitöltött szavazólap a korábban kapott borítékba kerül, amelyet a polgár ezután a választási urnába dob.
A törvény értelmében az a választópolgár, aki egészségügyi okokból nem tudja maga kitölteni a szavazólapot, esetleg nem tud írni-olvasni, segítséget kaphat a lap kitöltésénél. A választó erről köteles tájékoztatni a választási bizottságot. Ilyen esetekben a bizottság egyik tagja elmagyarázza a választónak és segítőjének a szavazás menetét, valamint tájékoztatja őket, hogy a befolyásolás, esetleg a szavazás meghiúsítása választási korrupciónak minősül. Ezután a kísérő a szavazófülkében a választó utasításainak megfelelően kitölti a szavazólapot.
A mozgásképtelen személyek és fekvőbetegek az állandó lakhelye szerinti szavazókör választási bizottságánál mozgóurnát igényelhetnek. Ezekben az esetekben a helyi választási bizottság két tagja viszi ki a mozgóurnát, a szavazólapot és a borítékot. A bizottság tagjai ilyenkor is kötelesek biztosítani a szavazás titkosságát. Ha idősotthonban, vagy más hasonló intézményben kérnek mozgóurnás szavazást, a választási bizottság és az intézmény egyezteti, hány órakor érkezik az urna. Ha a választópolgár nem rendelkezik állandó lakhellyel ebben az intézményben, akkor választói igazolványt kell kérvényeznie. Ebben az intézet munkatársai, esetleg a családtagjai is segíthetnek.
Azok az állampolgárok, akik korábban választói igazolványt igényeltek, de végül mégsem utaztak el, voksukat leadhatják a saját választási körzetükben, viszont a korábban kérvényezett választói igazolványt magukkal kell vinniük, mivel már nem szerepelnek a választói jegyzékben.
