Legalább két civil meghalt és 23 másik megsebesült a Hegyi-Karabahban elkövetett támadásokban. Pashinyan örmény miniszterelnök beszédében azt mondta, hogy Azerbajdzsán „szárazföldi hadműveletet“ indított, és hangsúlyozta, hogy az örmény hadsereg nem vett részt a harcokban. A közös határon kialakult helyzetet stabilnak minősítette.
Az Armenpress hírügynökség szerint az azerbajdzsáni csapatok sikertelenül próbáltak előrenyomulni az örmény ellenőrzésű terület felé. A legújabb fejleményekre reagálva az örmény külügyminisztérium elítélte Azerbajdzsán „Hegyi-Karabah népe elleni agresszióját“, amely „etnikai tisztogatás céljából“ zajlik.
Jereván hozzátette, hogy az orosz csapatoknak – amelyeket azért telepítettek a térségbe, hogy ellenőrizzék a legutóbbi tűzszünet feltételeinek betartását – „világos és egyértelmű lépéseket kell tenniük az azerbajdzsáni agresszió megállításáért“.
Egy örmény székhelyű szeparatista szervezet az egyik közösségi oldalon közölte, hogy Karabah fővárosa, „Sztepanakert és más városok és falvak intenzív tűz alatt állnak“ az azerbajdzsáni csapatok oldaláról. Azerbajdzsán az örmények által támogatott csapatok állásaiból indított „szisztematikus“ ágyúzást hozta fel a legutóbbi katonai bevetés okaként, azzal vádolva őket, hogy kémkedést folytatnak és védelmi állásokat erősítenek.
„A harcálláspontokat személyzettel, páncélozott járművekkel, tüzérséggel és más fegyverekkel is megerősítik“ – mondta Azerbajdzsán, hozzátéve, hogy a „karabahi szeparatisták“ „magas szintű harckészültséget“ mutatnak.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólította Azerbajdzsánt, hogy állítsa le a műveleteket. „Azerbajdzsán katonai akcióit azonnal le kell állítani, hogy lehetővé váljon a valódi párbeszéd Baku és a karabahi örmények között“ – jelentette ki Michel a közösségi médiában.
(denník n, čtk, tasr)
