Észak-Macedóniával 2022 júliusában kezdődtek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Ennek érdekében az ország már korábban is módosította az alkotmányát, illetve 2019-ben – egy Görögországgal folyó több évtizedes vita lezárásaként – Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét.
Az alkotmánymódosításra azért van szükség, mert az EU-tag Bulgária mindeddig akadályozta Észak-Macedónia felvételét az unióba, főként a bolgár kisebbséget és a közös történelmet érintő kérdések miatt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeként Szófia végül a bolgár kisebbség alkotmányos elismerését követelte.
A mostani módosítás értelmében az alaptörvény szövegébe az eddig is belefoglalt nemzetiségek – a macedón, az albán, a török, a vlah, a szerb, a roma és a bosnyák – mellé bekerül a bolgár, a horvát, a montenegrói, a szlovén, a zsidó és az egyiptomi is. A kormány indoklása szerint az országot alkotó népcsoportok sorának bővítésével erősödik az ország többnemzetiségű jellege.
Az alkotmánymódosításhoz a 120 képviselő kétharmadának, vagyis 80 politikusnak az igenlő szavazatára van szükség, a kormánykoalíciónak viszont nincs ekkora támogatottsága, így néhány ellenzéki képviselőt is meg kell győznie a lépés jelentőségéről.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) már bejelentette: nem támogatja a javaslatot.
Dimitar Kovacsevszki kormányfő szerint a politikusoknak nem a saját, hanem az ország érdekeit kell szem előtt tartaniuk.
„A parlamenti képviselők az állampolgárokat képviselik, az állampolgárok pedig az EU-ban akarnak élni“ – húzta alá a Vesti.mk észak-macedón hírportál beszámolója szerint.
A kormány várakozásai szerint az alkotmánymódosítást követően az első uniós csatlakozási fejezeteket már az idén, decemberben megnyithatják.
(MTI)
