Orbán Viktor magyar miniszterelnök délelőtti tusványosi beszédét azzal kezdte, hogy ismertette a román külügytől kapott hivatalos levél tartalmát, amiben többek között arra kérték, hogy ne beszéljen nem létező közigazgatási egységekről. A kormányfő szerint Székelyföldre és Erdélyre céloztak, ő viszont hangoztatta, hogy soha nem állították azt, hogy „Erdély és Székelyföld román területi egység lenne“.
Orbán Viktor később a beszédében arról is beszélt, hogy a világ erőegyensúlya elmozdult, ennek a következményeit nyögjük most. A miniszterelnök meglátása szerint a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről.
A kormányfő úgy fogalmazott az Európai Unióról, hogy egy „kiöregedett bokszbajnok, mutogatja az öveit, de már nem megy be a szorítók közé“. Szerinte az unió bekerítve érzi magát, mert 400 millió lakosa körül 7 milliárd ember van.
Orbán azt is fejtegette, hogy a jövőben a birodalom és a nemzetek, a föderalisták és a szuverenisták között kell majd választani. A 2024-es Európa Parlamenti választásokra úgy gondol, hogy a szuverenisták és föderalisták harca lesz és a végén „helyreáll az egyensúly„. Szerinte a V4-ek közül a csehek átálltak az unióban a föderalista oldalra, Szlovákia még billeg és Magyarország és Lengyelország tartanak ki.
A miniszterelnök kritikával illete a nyugati értékeket. Szerinte a kereszténység elhagyása, a felvilágosodás eszméi nem vezetnek a szabad és magasabb rendű élethez. A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy az EU migráción keresztül lakosságcserét hajt végre és az LMBTQ ideológiákkal veszi fel a hagyományos családbarát nemzetekkel szemben. „Mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, ugyanolyan családi életet éljen, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, nyelvünk, kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának és jólétének, ezt mindenáron meg kell védeni. Nem engedünk sem politikai, sem pénzügyi zsarolásnak” – mondta Orbán.
A beszéd végén a magyar gazdaság helyzetét taglalta. Kiemelte az elmúlt 13 év kormányzás eredményeit, a gazdasági növekedést, az export növelését, az energiafüggőség csökkenését és a családtámogatásokat. 2030-ra szeretné elérni, hogy 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP és érje el az uniós átlag 85-90 százalékát az ország fejlettsége. A miniszterelnök bízik abban, hogy az év végére csökken az infláció és beszélt arról is, hogy a kívánt gazdasági fejlődéshez való utat megakasztotta a covid és az orosz-ukrán háború. Kiemelte, hogy a határontúli magyarok szánt támogatások a 2010-es hatalomba lépésük óta megtízszereződött.
„Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetést építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni” – foglalta össze a politikai stratégiáját a magyar miniszterelnök a beszéde végén.
(mti, napunk, telex)
