Edi Rama, a NATO-tag Albánia miniszterelnöke azt kérte Albin Kurti koszovói kormányfőtől, hogy a Koszovó északi részén tapasztalható feszültségek, a helyi szerbek tiltakozása, a rendőrség folyamatos jelenléte, illetve a helyi szerbek és albánok közötti ellenséges viszony miatt ne a korábban megbeszélt nagyszabású együttes kormányülést tartsanak, hanem szervezzenek egy szűkebb körű találkozót, ám ezt a koszovói miniszterelnök elutasította.
Edi Rama kedd késő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján bírálta Albin Kurtit, amiért nem hajlandó alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
„Tájékoztattam Albin Kurtit, hogy a Koszovó és az egész euroatlanti közösség közötti romló viszony miatt nem tartható meg a találkozó a tervezett formában. Miután beszéltem Josep Borrell-lel, az európai diplomácia vezetőjével, arra kértem Kurtit, hogy Gjakovában a külügyminisztereink és a védelmi minisztereink találkozzanak, hogy megtárgyalják a helyzetet, közelebb hozzák Koszovót az euroatlanti közösséghez, mert a kapcsolatuk most egy elképzelhetetlen ponton van, ahol az egyik fél már szankciók bevezetésén gondolkodik“ – magyarázta az albán miniszterelnök, aki szerint viszont most nem megfelelő az alkalom a közös kormánycsúcs megtartására. Hozzátette: tart attól, hogy a Koszovó elleni büntetőintézkedések tervét hamarosan meg is valósíthatják.
Edi Rama arra utalt, hogy Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője több pontban ismertette azokat a lépéseket, amelyeket az EU akkor vezethet be, ha Albin Kurti nem tesz lépéseket az észak-koszovói helyzet enyhítése érdekében.
A Szabad Európa Rádió balkáni irodájának nyilatkozó diplomaták szerint a lépések között a nemzetközi találkozók lemondása, az uniós pénzügyi támogatások felfüggesztése, valamint az európai integrációs folyamat felfüggesztése is szerepel.
Ez lett volna az albán és a koszovói kormány 9. közös kormányülése. A pristinai vezetés szerdán sajnálatának adott hangot, hogy Tirana lemondta a részvételt. Perparim Kryeziu kormányszóvivő szerint a legtöbbet ezzel az állampolgárok veszítik, ugyanis a két fél 13 kétoldalú megállapodást írt volna alá, amelyek egyszerűbbé tették volna az albán és a koszovói állampolgárok életét.
(MTI)
