Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (CIJ) június 6-án, kedden négynapos meghallgatást kezdett azon ukrán-orosz ügyben, amelyet Kijev a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása és a megszállt Krím ukrán lakóival való rossz bánásmód miatt indított.
A beszámoló szerint a meghallgatás nyitóbeszédében Anton Korinevics, az ukrán külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának igazgatója, az ukrán fegyveres erők jelentésére hivatkozva emlékeztetett: az orosz erők június 6-án, kedden hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátját a Dnyeper folyón.
A kahovkai vízerőmű elleni támadás miatt civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget – hívta fel a figyelmet.
„Oroszország tettei egy terroristaállam, egy agresszor tettei“ – fogalmazott a diplomata, majd hozzátette: Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát a csatatéren, ezért a polgári infrastruktúrát veszi célba, hogy megpróbálja behódoltani az országot.
Korinevics továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a gátrobbantás veszélyezteti a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát is.
Jens Stoltenberg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkára Twitter-üzenetében „felháborító tettnek“ nevezte az civilek ezreinek életét veszélyeztető gátrobbantást, ami – mint írta – ismét megmutatta Oroszország háborújának brutalitását.
Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnökét a Twitteren közzétett üzenete szerint megdöbbentette a Nova Kahovka gátja elleni „példátlan“ támadás. A polgári infrastruktúra lerombolása egyértelműen háborús bűnnek minősül, Oroszországot és segítőit pedig felelősségre kell vonni – jelentette ki.
(MTI)
