Az uniós országok médiájának rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy képes legyen cáfolni a dezinformációt és a propagandát, amelyet az ukrajnai háború fényében már nem lehet alábecsülni. Ezt Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke jelentette ki – adta hírül csütörtökön a TASR.
Az interjút a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából adta, amelyről május 3-án emlékeznek meg.
Jourová szerint Oroszország az ukrajnai háborúval összefüggésben „médiaháborút“ folytat Latin-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten. Véleménye szerint ezekkel az orosz törekvésekkel szemben nagy kommunikációs és diplomáciai erőfeszítéseket kell tenni az ezekben a régiókban működő nagykövetségeken keresztül.
„Az ukrajnai háború egyik tanulsága az, hogy nem szabad alábecsülnünk a dezinformáció és a propaganda jelenségét, és nem szabad többé naivnak lennünk“ – mondta az uniós biztos, hozzátéve, hogy az EU ilyen naiv hozzáállása a Krím 2014-es orosz annektálásától a Kreml tavalyi ukrajnai inváziójáig tartott.
„A szavaknak nagy hatása lehet. Az orosz propaganda célja az EU-ban az, hogy minimalizálja az emberek támogatását azzal kapcsolatban, amit a vezetők hajlandóak megtenni Ukrajna támogatására. Az oroszok évek óta milliárdokat fektetnek ebbe“ – mutatott rá.
Szerinte a szlovákiai és közép-európai helyzet is ebbe a kontextusba illeszkedik. A TASR kérdésére, hogy miként értékeli az Európai Polgári Szabadságjogok Uniója (Liberties) jelentését a visegrádi négyek (V4) országainak médiaszabadságáról, Jourová elmondta, hogy Lengyelországban és Szlovákiában a média ki van téve a politikai befolyásnak, míg Csehországban és Magyarországon inkább gazdasági nyomást lát a médiára.
A közép-európai országoknak erős és ellenálló médiára van szükségük az intenzív orosz propagandával szemben – mondta. „Lengyelországban ezt nem nagyon látjuk, de a többi V4-es országban erős a propaganda, ezért olyan médiára van szükségünk, amely ellenőrzött tényeket hoz“ – mondta.
Jourová az ENR újságíróinak bemutatta az újságírók védelméről szóló készülő jogszabályokat is a stratégiai perek ellen (SLAPP) kapcsán.
Jourová arra számít, hogy a tagállamok az év végéig elküldik az első jelentéseket a SLAPP-kkel kapcsolatos nemzeti helyzetről. A Bizottság ezeket az adatokat a tagállamokkal folytatott további megbeszélésekhez fogja felhasználni, hogy 2024 tavaszán előterjeszthesse a vonatkozó jogszabályokat.
(TASR)
