Kisebb törés mutatkozik az Európai Unióban annak tekintetében, hogy az atomenergiát a továbbiakban is használni kellene az energiamixben vagy teljes egészében ki kellene vezetni. Míg Németország éppen múlt hétvégén állította le utolsó három atomerőművét, Szlovénia azt szeretné elérni, hogy a stratégiai tiszta technológiák közé a nukleáris energia is bekerüljön.
Robert Golob szlovén kormányfővel tárgyalt csütörtökön Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztos, és Golob közlése szerint egyetértettek abban, hogy az atomenergia a zöld átmenet része.
A találkozót követő sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az atomenergiát uniós forrásokból kellene finanszírozni.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy Európa az elkövetkező 10-15 évben elegendő energiát biztosítson a szükségleteihez” – fogalmazott a kormányfő a szlovén közszolgálati televízió tudósítása szerint. Breton is rámutatott az atomenergia szerepére a zöld átmenetben, kiemelve, hogy ennek előállítása során nem bocsátanak ki szén-dioxidot, valamint kiemelte az innováció szerepét is a területen.
Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban nemrég kapott környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra (GWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi.
Németország nem használ többé atomenergiát országos energiahálózatában. A még üzemben lévő atomerőművek leállítása múlt hétvégén, szombat este történt meg.
Európa legnagyobb gazdasága most azzal a példátlan kihívással néz szembe, hogy nukleáris energia és orosz gázszállítások nélkül, illetve egyre inkább megújuló energiákra támaszkodva kell biztosítania teljes energiaellátását. A kétkedők szerint ugyanakkor az atomenergia kiiktatása a fosszilis energiahordozók használatának újbóli fokozását fogja eredményezni.
(MTI / Kitekintő)