Az Állami Számvevőszék (NKÚ) ellenőrei megállapították, hogy 2016 és 2021 között az összesen 328 nyilvántartott környezeti terheléshez viszonyítva kevesebb mint 1 százalékkal nőtt a szanált telephelyek aránya. Az illetékes minisztériumnak nincs forrása a teljes felszámoláshoz. Szanálásra az állami költségvetésből nem jut, míg az európai uniós források csupán a szükséges anyagi források ötödét fedik le – közölte az Állami Számvevőszék, amely szerint a környezeti terhek felszámolása, s az ezekkel kapcsolatos folyamatok lassan haladnak.
A számvevőszék a járási hivataloknál lát hiányosságokat, amelyek nem tudják hatékonyan meghatározni a szennyezések forrásait. Ha a környezetszennyezést okozó személy meghatározása nem lehetséges, felszámolásának kötelezettsége az államra száll át.
„A helyzetet a környezetszennyezésről szóló törvény is súlyosbítja, amely nem határoz meg határidőt arra vonatkozólag, hogy a kormánynak meddig kell döntenie arról, hogy melyik minisztérium gondoskodjon a szennyezett területek felszámolásáról. Ez még inkább elnyújtja az egész folyamatot, ezáltal növelve az érintett területen élők életére és egészségére leselkedő veszélyek kockázatát” – mutattak rá az ellenőrök.
Rendkívüli helyzetként kellene tekinteni minden az embert, a talajvíz minőségét és a környezetet veszélyeztető terhelésre – mondta, a Számvevőszék elnöke, Ľubomír Andrassy, hangsúlyozva, hogy a környezeti terhek felszámolására kisajátítás és hosszadalmas nyilvános közbeszerzés nélkül kellene sort keríteni.
„Hol máshol, ha nem itt kell előtérbe kerülnie az emberéletek és az egészség védelmének, de a természet és a vízkészletek védelmének is. A döntéshozatallal, irányítással, finanszírozással és büntetőjogi felelősségre vonással kapcsolatos teljes jogalkotási folyamatot ehhez a szemlélethez kell” – szögezte le az NKÚ elnöke.
A számvevőszék javasolja a kormánynak, hogy hozzon létre egy specializált, a tehermentesítés átfogó megoldásait lefedő jogalanyt. A jogszabályokat is módosítani kell. Szerintük ezt a kérdést különleges rendszerrel kellene szabályozni, az állam pedig gyorsított eljárást alkalmazhatna a közbeszerzési eljárásban.
A parlament környezetvédelmi bizottságának az NKÚ javasolja, hogy a zöld tárcától kérjen éves jelentést a környezeti terhek felszámolásának helyzetéről, illetve a konkrét tevékenységekről, pénzügyi fedezettel. Ugyanakkor a legkockázatosabb helyeken rendkívüli helyzetet kell kihirdetni, az ehhez kapcsolódó kisajátítási, közbeszerzési és felszámolási folyamat egészét pedig ennek a helyzetnek alá kell rendelni.
A számvevőszék mindemellett azt is javasolta a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy akkor is fordítson közvetlenül forrást a környezeti terhek felszámolására, ha ez európai forrásból nem lehetséges. Ezen túlmenően javasolja a szaktárcának, hogy a környezeti teher felszámolásának kötelezettségét attól függően ossza meg az egyes minisztériumok között, hogy az adott szennyezés okozója mely területen tevékenykedett.
(TASR)
