Zaharova így reagált Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter ajánlatára, mely szerint a UPC szerzeteseinek nem kell elhagyniuk a kijevi barlangkolostort, ha átigazolnak a Moszkvában skizmatikusnak (szakadárnak) tekintett Ukrajna Ortodox Egyházához (PCU).
„A kijevi rezsim nyílt szövegben, minden szégyenérzet nélkül hangoztatta a bűnös logikát: a vallásszabadságot Ukrajnában túszul ejtették a Bankova (a kijevi kormánynegyed főutcájának) banditái“ – írta Zaharova.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (azt a státuszt, amikor egy egyház püspöke nem tartozik egy másik autoritás alá).
Annak dacára, hogy az UPC – a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított kijevi barlangkolostor bérleti jogát. Március 10-én felszólították a szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a 11. században alapított Pecserszka Lavrát. Pavlo metropolita, a barlangkolostor apátja közölte, hogy a szerzetesek nem fognak távozni.
A szerzetesek kilakoltatása és az ukrán államnak az UPC-vel szembeni fellépése ellen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter levélben tiltakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) és az ENSZ-nél.
New Yorkban egyébként kedden, orosz kezdeményezésre összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát a ruszofóbia problémájának megvitatására. A BT-ülésen Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt hangoztatta, hogy a béke és a jószomszédi kapcsolat Ukrajnával elvileg mindaddig kizárt, amíg a kijevi kormány kitart oroszellenes politikája mellett, amely szerinte közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Mint mondta, Moszkva csak annyit vár el Kijevtől, hogy tisztelje az alapvető jogokat és szabadságjogokat, ám az ebben a kérdésben máskor oly lelkiismeretes Nyugat Ukrajna esetében mást alkalmaz.
„Hadd tegyem fel a kérdést svájci szomszédainknak: ahhoz, hogy valaki svájci legyen, el kell utasítania az olasz, a francia vagy a német identitását? Ez veszélyezteti nemzetük integritását? Ha nem, akkor miért nem bírálják azt, amit a kijevi hatóságok tesznek az orosz nemzetiségűekkel?“ – tette fel a szónoki kérdést a diplomata.
Kirill Visinszkij, a Rosszija Szegodnya orosz állami médiacsoport ügyvezető igazgatója – aki korábban, ukrajnai újságíróként politikai okok miatt ült ukrán börtönben – a tanácskozáson példákat sorolt fel arról, hogy az ukrán médiában kitől milyen uszítás hangzott el orosz hadifoglyok kasztrálására, oroszok meggyilkolására, a családjuk kiirtására. Visinszkij szerint ezeket a felszólításokat most végrehajtják a fogságba esett katonákon és a Donyec-medence civil lakosságán.
(mti)
