A földrengés során az épületek kártyavárként dőltek össze, ami csupán részben írható az iszonyúan erős földmozgások számlájára. Az elsőszámú ok, hogy az épületek az 1999-es, 17 ezer áldozatot követelő izmiti földrengést követően bevezetett épületmegerősítési program ellenére sem tették katasztrófabiztossá. A programot ugyanis elnyelte a korrupció.
Törökországban 1999 novembere óta úgynevezett Speciális Kommunikációs Adót, vagy ahogy a köznyelvben meghonosodott, földrengésadót kell fizetni. Ezt Bülent Ecevit kormánya vetette ki, hogy a befolyt összegből újjáépítse a romba dőlt Izmitet, és hogy megerősítse az ország épületeit. Recep Tayyip Erdogan aztán 2003-ban a tételek többségét eltörölte, kivéve a személyes kommunikációra kivetett adóval. Ez 2021-ig 7,5 százalékos volt, attól fogva már 10 százalékos.
A becslések szerint az elmúlt több mint húsz évben mintegy 38 milliárd dollárt szedtek be földrengésadó címén. Az viszont kérdéses, hogy minden beszedett pénz arra ment-e, amire szánták. A török ellenzék szerint Erdogan egy idő után az összegeket már nem újjáépítésre és katasztrófamegelőzésre fordította, hanem autópályák, vasútvonalak és egyéb, az eredeti céllal nem összeegyeztethető infrastrukturális fejlesztések születtek belőle, a kedvezményezett kivitelezők meg természetesen kormányhű vállalkozók voltak.
A földrengések után több mint száz kivitelezőt és építtetőt vettek őrizetbe a török hatóságok az összeomlott házak építése során elkövetett szabálytalanságok miatt.
