Petr Pavel nyerte a cseh elnökválasztást a populista Andrej Babišsal szemben. Az új elnök, a jelek szerint, kivételesen jó viszonyt ápol szlovák hivatali kollégájával: Zuzana Čaputová Pavel eredményváróján is jelen volt.
- Lehet-e a cseh eredményekből általános, közép-európai következtetéseket levonni?
- A volt cseh vezérkari főnök, a NATO katonai bizottságának egykori elnöke hogyan befolyásolhatja az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút?
- Lesz-e új közép-európai érdekszövetség és hogyan viszonyul ehhez Magyarország?
Kétnapos búcsúlátogatásra érkezett a hét elején Szerbiába Miloš Zeman. Utódjának megválasztását követően ennek gesztusértéke van, hiszen Zeman volt az egyetlen tagországi államfő, aki (2021-ben) bocsánatot kért a ’99-es NATO-bombázásokért Szerbiától, Koszovó Csehország általi elismerésének felülvizsgálatát is felvetette (2019-ben), ezúttal pedig arról beszélt, hogy Szerbia lehetne közvetítő az orosz-ukrán konfliktusban, mivel mindkét féllel jó viszonyt ápol.
Nem sokkal korábban a horvát államfő, Zoran Milanović kedveskedett Belgrádnak azzal a kijelentésével, hogy a NATO (beleértve Horvátországot is) úgymond „elrabolta” Szerbiától Koszovót.
- Kinek szólnak ezek az államfői nyilatkozatok és milyen jelentőséggel bírnak?
- Újraértelmezhetik-e a NATO-n belüli viszonyokat az efféle kilengések?
- Valóban regionális hatalom-e Szerbia, amint azt magáról hinni szeretné?
Megszűnt az Előretolt Helyőrség romániai kiadása
Azt ígérte a NER milliárdos támogatással indult projektje hat éve, hogy több milliós olvasótábort szerez a kortárs magyar irodalomnak: az Előretolt Helyőrség regionális mellékleteit külön szerkesztették, de egyszerre adták ki a vajdasági, felvidéki, erdélyi régiókban. Három év után a magyarországi, tavaly az erdélyi melléklet szűnt meg, szinte teljes csendben. A felvidéki és a vajdasági viszont még megjelenik.
- Mit vesztettünk ezzel a projekttel?
- Létezik-e olvasóbázisa a kortárs irodalomnak a határon túl?
- Van-e még Kárpát-medencei kultúrpolitika?
