A 2021/2022-es tanévben 1230 állami, 106 magán- és 96 egyházi iskolában több mint 1430 ellenőrzést hajtott végre az Állami Tanfelügyelet (ŠŠI) – derül ki az ország iskoláit és iskolai létesítményeit érintő, az oktatás és képzés állapotát és szintjét felmérő jelentéséből.
A 2021/2022-es tanévben 1230 állami, 106 magán- és 96 egyházi iskolában, több mint 1430 ellenőrzést hajtott végre az Állami Tanfelügyelet (ŠŠI) – derül ki az ország iskoláinak és iskolai létesítményeinek, oktatási és képzési állapotát és szintjét felmérő jelentésből.
Az ellenőrzési folyamatba és a panaszbeadványok elbírálásába 135 tanfelügyelő kapcsolódott be. 1341 intézkedést ellenőriztek, ennek 87,3 százalékát az iskolák és iskolai létesítmények igazgatói teljesítették.
A jelentésből kiderül, hogy a tanfelügyelők 50 figyelmeztetést küldtek az iskolák és iskolai létesítmények fenntartóinak, 11-et pedig a regionális közegészségügyi hivatalnak. Az Állami Tanfelügyelethez 550 beadvány is érkezett, ezek közül 340-et panaszként könyveltek el és ebből 137-et vizsgáltak felül.
Az óvodák tekintetében arra fókuszált a tanfelügyelet, hogy felmérje a kötelező óvodai oktatás bevezetését a gyakorlatban, mindazon gyermekek esetében, akik számára ez kötelező. Ilyen jellegű oktatásban a gyerekek 36,6 százaléka részesült a górcső alá került óvodákban. A jelentésből következően elmondható, hogy az ellenőrzött óvodák csaknem fele nem építette be a tantervbe az oktatási minisztérium az óvodai nevelés céljaival és tartalmával kapcsolatosan megfogalmazott utasításait és irányelveit.
Az elmúlt tanévben az ellenőrzés több kulcsfontosságú területre irányította figyelmét. Fokozott figyelmet fordítottak az általános és középiskolákban az oktatás tartalmi változásainak megvalósítására és a távoktatást követő támogatási intézkedések meghatározására, különös tekintettel azokra a tanulókra, akik nem rendelkeztek az ilyen oktatásba való bekapcsolódáshoz szükséges előfeltételekkel.
„Az eredmények azt mutatták, hogy az iskolai kudarcnak kitett tanulók oktatásában a tanintézmények által alkalmazott segítő mechanizmusok összessége nem volt átfogó, hatásuk a tanulók tudásszintbeli hiányosságainak felszámolására nem volt elegendő” – közölte meg az ŠŠI. Az is bebizonyosodott, hogy a tanársegédek munkáját össze kell kapcsolni a támogató csoporttal.
Az alapiskolák alsó tagozatát ellenőrizve számos egyéb súlyos hiányosságra is fény derült, például a többszöri évfolyamismétléssel, a bizottság előtti vizssgatétel megtagadásával, s az oktatás alacsony szakmai színvonalával összefüggésben. Három alapiskolában a tanszervezés a szegregáció jeleit mutatta. Az érintett iskolák külön osztályokat létesítettek a marginalizált roma közösségekből érkező tanulók számára.
(TASR)
