A táborozás a csehszlovákiai magyar fiatalság életében egy messzemenő hagyomány. Az első táborok a csehszlovák egyetemeken tanuló magyar diákok klubjainak az égisze alatt valósult meg a hatvanas évek derekán. A népszerűségük töretlen volt a Prágai Tavasz reformfolyamatainak leveréséig, ezt követően az államhatalom ellehetetlenítette a szervezésüket. A hetvenes évek végén ismét adódott arra lehetőség, hogy a kisebbségben lévő fiatalság egy olyan fórumot szervezzen, ahol lehetőségük volt a találkozásra és eszmecserére.
1980-ban tartották meg a Torna és Szepsi között lévő Somodiban a Nyári Művelődési Tábort, amelyet követett még egy a következő évben ugyanezen a helyszínen. Az esemény sikerén felbuzdulva a régió magyar ifjúsága a Csemadok Kassa-vidéki és a Kassa városi alapszervezeteivel karöltve saját regionális találkozót kezdtek el szervezni, aminek a helyszíne a jól bejáratott Somodi melletti völgyben elterülő rét lett.
Az első járási művelődési tábort 1983-ban szervezték meg Kolár Péterék. A nyolcvanas években párhuzamosan futottak a járási táborok és a központi táborok, azonban a járási táborok sokkal népszerűbbek voltak a fiatalság körében. A somodi táborok a kilencvenes évekig a Kassa környékén élő értelmiség egy fontos találkozóhelyévé vált. A tábori hangulat, a játékok, az emblematikus előadók és előadások kultikussá váltak a résztvevők között. Családosok, egyetemisták és középiskolások minden évben egy hétre életet vittek az üres rétre. Ennyi idő távlatából is ki lehet jelenteni, hogy a nyári táborozásokoknak egyedi közösségépítő hatása volt a helyi magyarságra.
