Már szepsi alapiskolásként pontosan tudta, néprajzos akar lenni. Bár akkoriban nem volt egyszerű kijutni Magyarországra, Bodnár Mónika végül a Debreceni Egyetemen diplomázott, majd ő lett a putnoki Gömöri Múzeum igazgatója, jelenleg pedig a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője. Vizsgálódásainak jelentős részében a néprajz és a történelem határmezsgyéjén mozog. Kedvenc témái közé tartozik a táplálkozáskutatás. Sokat foglalkozott szűkebb pátriájával, a Bódva-völgyével is. Bevallása szerint majdani nyugdíjas éveit – szülőfaluja – Tornaújfalu történeti kutatásának szenteli majd. Az interjúból kiderül:
- Hogyan kerültek magyar diákok a selmecbányai gimnáziumba?
- Milyen volt múzeumot igazgatni?
- Hogyan szerezte meg gróf Serényi Béla kanapéját?
- Hány nemzetiség él a Bódva-völgyében?
- Hogyan lehet családfát kutatni fotelből?
- Milyen ételeket ettek eleink?
- Mi az összefüggés egy üvegnegatív és egy honfoglaló vitéz genomja között?
- Hogyan hatott a csehszlovák ipar a népművészetre?
- Jobb volt-e régiek ízlése?
Bodnár Mónika néprajzkutatóval Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben.
